Második fejezet - A cikk

Csak álltunk. Nem hittük el. Még egy párszor elolvastuk a levelet, de nem szóltunk egymáshoz. Majd kicsusszant valami. Két repülő jegy, két koncertjegy. És egy fél milliós csekk. Egy teljes hétig maradhatunk. Két tizenhét éves lány álma most valóra válhat....
Itt ülünk a repülőn. Egy londoni járaton. Ági éppen a legfrissebb im-et olvassa. Én csak álmodozom. Hogy lehet ez? Megnyertük a jegyeket. Boldoguk voltunk mert már mindkettőnknek meg volt a középfokúja angolból és kb. két hónap múlva rakjuk le a felsőt. Egy részt ez jó nyelvtanulási lehetőség, másrészt egy életre szóló élményben lesz részünk. Charlie, James és Matt láthatjuk őket a szinpadon pörögni, énekelni. Kirázott a hideg.
"Na mi van még mindig hápogsz te csaj?" - kérdezte Ági. Aki éppen egy Blue-s cikket tanulmányozott. És buzgón bámulta Duncan képét.
"Eléggé" - feleltem. "Belegondoltál már? Egy teljes hétig ott leszünk és láthatjuk a srácokat!!!"
"Szuper buli lesz majd meglátod. Megveszem tutira a könyvüket is és dedikáltatom." -vigyorgott.
"Te!"- szólalt meg hirtelen Bozont. "Mióta van jóban James meg Duncan a Blueból?"
"Ne hülyülj már még csak nem is ismerik egymást!"
"De ide van írva!És egy közös fénykép is van..." - felelte Bozi mire én válasz helyett kitéptem az újságot a kezéből. Tényleg. Egy A4-es kép Jamesről és Duncról. A kép alatt pedig egy szöveg. James és Duncan egy suliba koptatták a padot? Ezek szerint.
"Te ez tök jó!" - szólt Bozont.
"Miért?" - kérdeztem.
"Hát..." -tovább nem folytatta.
"Szóval?"- faggattam.
"JAJJ AN! Még mindig nem érted? Charlie is ismeri Duncot. És akkor lehet ott lesz a koncerten és kapok tőle egy autogrammot!" Erre elmosolyodtam. Bozont sosem tudott választani Charlie és Duncan között. Mind a kettőért oda volt. De Duncat talán még jobban imádta.
"Marha jó lesz. Bejárjuk az alatt az idő alatt egész országot. Megveszünk egy csomó mindent. Farmer nacik, felsők, Busted könyv amit dedikáltatok..." - és mondta, mondta de én csak a gondolataimba merültem. Fejemre húztam a diskmanem és hallgattam azt a dalt amiről az jutott eszembe, hogy talán én is szeretnék közelebb kerülni a banda tagjaihoz ahogy ők Miss Mackenzihez... Persze Mack helyett végig Charlie-n járt az eszem...

What I go to school for

Her voice is echoed in my mind
I count the days till she is mine
Can’t tell my friends cos they will laugh
I love a member of the staff

I fight my way to front of class
To get the best view of her ass
I drop a pencil on the floor
She bends down and shows me more….

That’s what I go to school for
Even though it is a real bore
You can call me crazy
I know that she craves me
That’s what I go to school for
Even though it is a real bore
Girlfriends I’ve had plenty
None like Miss Mackenzie
That’s what I go to school for
That’s what I go to school for

So she may be thirty-three
But that doesn’t bother me
Her boyfriends working out of town
I find a reason to go round

I climb a tree outside her home
To make sure she is all alone
I see her in her underwear
I can’t help but stop and stare

Everyone that u teach all day
knows your looking at me in a different way
I guess thats why my marks are getting so high
I can see those tell tale signs
telling me that I was on your mind
I could see that you want it more
when you told me that I’m what you go to school for
I’m what you go to school for...

Miután meghallgattam, ránéztem Ágira aki olvasás közben elaludt. Csak mosolyogtam és belegondoltam,erről egy hete még csak álmodni sem mertem...

Harmadik fejezet - A készülődés

Kb. du. 4-kor megérkeztünk a szállodánkhoz. Bozont elkérte a szobánk kulcsát. Beléptünk az ajtón. Egy hatalmas szoba tárult elénk. Mindenből kettő volt a helyiségben. Ágy, szekrény ,íróasztal, szék...és még sorolhatnám. Volt egy fürdő szoba telis tele kozmetikai cuccokkal. Mi csak ámultunk.
"Te ez tök szuper!" - szólt Ági. " Whoa, este mindent ki kell próbálnom! Nézd Anna mennyi minden van itt. Türcsi hegyek. Tusfürdők, samponok, kozmetikai krémek és még..."
"Jó ok én is látom. De este nem hinném, hogy ki fogod próbálni őket."
"Miért?"
"Busted" - feleltem. Ennyi elég volt Áginak. Már ő is tudta miről van szó. Koncert a Busteddel.
Vissza mentem a szobánkba, majd kiléptem az erkélyre. "Egész Londont belehet itt látni" - gondoltam.
"Ugyé milyen szép? Én már láttam."- lépett ki az erkélyre Bozont.
"Aham..." - feleltem és tovább gondolkodtam. Boldog voltam, mert sohasem hittem volna, hogy egyszer itt lehetek Londonban és elmehetek a világ legjobb bandájának a koncertjére.
"Na elég a bambulásból"- szólalt meg egy kis némaság után Ági. " Még ki sincs választva, hogy mit veszünk fel a bulira! Nem beszélve a hajunkról és a sminkről"
"Yam. Asszem megyek és rendbe szedem magam!"
"Segítek" -szólalt meg hirtelen Ági.
Az elkövetkezendő órában készülődtünk. Elmentem fürdeni és hajat mosni. Hosszú, barna hajam van. Fogalmam sem volt, hogy mit kezdjek vele. Végűl úgy döntöttem, hogy kiengedem és szórok rá egy kis csillámport. Fekete toppot húztam fel, elején egy nyolcas számmal. Mindig is egy kicsit babonás voltam, a számom pedig a nyolcas volt. Reméltem, hogy szerencsét hoz. A felsőmhöz egy kék trapéz farmert vettem fel. Legvégül pedig a csuklómra aggattam egy fehér csuklószorítót. De valami még mindig nem, volt teljesen tökéletes. Bozont rávezetett a megoldásra.
"An tök jól nézel ki, de vmi még mindig hiányzik!"
"Köszke, szerintem sem oké minden."
"Á van egy ötletem." "Tess itt ez a nyakkendő. Vedd fel!" -tért vissza egy pillanat múlva.
"Köszi de ez..."
"Semmi de,igen is jól megy a ruhádhoz! Mielőtt eljöttünk akkor vettem magamnak és nekem ez nem áll jól. De a te szerkódhoz nagyon jól megy"
"Köszi" - azzal felhúztam a nyakkendőt és beálltam a tükörbe. Megállapítottam, hogy tényleg nagyon vagány. Kék színe volt, a közepén pedig egy felirat "Lucky"
"Na remélem én is szerencsés leszek. Tényleg jó. Köszi. Most megyek , a sminkem még nincs kész."
"Oksa"- felelte Bozont. Bementem a fürdőbe és felttettem a számra egy kis szájfényt. A szememet finoman kihúztam feketével. A szemhéjamon egy kicsit elkenttem, hogy füstös hatású legyen. Majd beálltam a tükörbe és megállapítottam, hogy egész jól nézek ki. Ági belépett a fürdőbe.
"Anna, mit szólsz a cuccomhoz?" - kérdezte Bozont.
"Nagyon jó." -feletem . És végig mértem Ágit. Fehér hosszú ujjú felső volt rajta fekete nacival. És egy divis sapka.
Egyszercsak csöngettek.
"Ki ez?" -kérdezte Ági
"Ja csak a taxi ami elvisz minket a koncertre" - feleltem. Felkaptuk a kabátunkat és a táskánkat. Bezártuk az ajtót és elindultunk, hogy ismét egy lépéssel közelebb kerüljünk legnagyobb álmunkhoz...

Negyedik fejezet - Egy álom valóra válik...

Sötét van. Halk morajlás. Minden fény ami egy kicsit is világosabbá tehetné a teret, megszűnt. Pár-perc feszül várakozás. Majd felhangzik egy gitárszóló, köd gomolyog a sötét színpadon, metsző, fehér fények vilódznak. Kirázott a hideg. Egyre jobban kezdtem érezni, hogy feszült vagyok. De ez a feszültség öröm is volt egyben. A csarnokban egyre erősödött a gitár hangja. Mindenki a hang forrását kereste. Hirtelen felharsan egy mély, erőteljes üvöltés: "Are you ready for Busted?" - azaz felkészültél a Bustedra? Ezt a hangot ezer közül is megismertem volna."Chaz" -suttogtam alig hallhatóan. A füst felszáll, és három srác gitárral a kezében leugrik az emeletről, a húrok közé csap, és elkezdi játszani a körülbelül 1500 rajongó előtt debütáló slágerét a What I go to school fort. Headset mikrofonokkal, laza gatyában a srácok vad pörgésbe kezdenek. Száguldoznak színpadon, lökdösik egymást, térdre esnek ugrálnak. Egyre jobb számokat játszanak: Year 3000, You said no, All the way és még sok mindent. Bozonttal az első sorban állunk, síkítunk, énekelünk és táncolunk. Nagyon sok számot el játszanak. Egyre inkább erősödött bennem az az érzés, hogy Charlie egyre többször felém néz. Na jó biztos csak képzelődök. És tovább énekeltem. Egyszercsak minden elcsendesül a Who's David után elérkezünk a legutolsó dalhoz. Charlie kilép a színpadra és megkérdezi: "Na ki szeretne feljönni, és a legutolsó dalt elénekelni velünk?" Hatalmas sikítás. Ágival mi is felteszük a kezünket, mint sokan mások. Ki ne szeretne felmenni?
"Oook" -szól mély hangon Chaz. "Gyere!"- és rám mutat.
"Én?" - tátogom.
"Igen, gyere." - felel Chaz,és rám mosolyog. Szégyelősen visszamosolygok. Ő felhúz a színpadra és elkezd énekelni. Megfogja a kezem. Megérkezik Matt és James is. Adnak nekem egy mikrofont, majd neki állnak tépni a gitár húrokat.Charlie még mindig a kezemet fogja. Nem akarja elengedni, mélyen a szemembe néz és elénekli a Without you első sorát. Én folytatom. A távolból hallatszik Matt és Jamie hangja: "Jó csaj, jó hang. Hajrá Chaz!" Charlieval felváltva énekelünk. Majd az utolsó sort még közösen nyomjuk és elcsendesűl minden.
"Köszönöm"- suttogja a fülembe Chaz és óvatosan leeresztett a színpadról...

"Fantasztikus voltál! Komolyan, irigyellek. - szólt a koncert után Ági. "Te figyu én még elmegyek dobok egy sárgát. Nem jössz?"
"Nem itt megvárlak." -feleltem. Egy néma folyosón voltam. Ahol csak néhány pad volt. Leültem. Kezembe temettem az arcom és elgondolkoztam. Úgy éreztem repülök, olyan boldog voltam. Még mindig nem hittem el. Én voltam aki Chazzel elénekelte a Without you-t. Matt, James és Charlie nagyon jók voltak. Ági is a fellegekben lehettett. Gondolatok kavarogtak a fejemben. Egyszercsak egy ajtó nyitódás törte meg a csendet. Hirtelen felriadtam a kábulatból.
"Oh... bocs megijesztettelek?"- hallatszott egy ismerős hang.
"Tessék? Ja nem." - feleltem egy kissé kábultan. Akkor vettem csak észre, hogy Chase áll egy pár méterre tőlem.
"Bocs, csak most figyellek... Mi megint össze futottunk."- mosolygott. És barna szemével engem nézett.
"Ö...Igen. "- mondtam Chaznek.
"Hát akkor én már megyek is."- szólt egy kissé dadogva.
"Várj egy kicsit kérlek." - harsantam fel. "Szeretnék tőled egy autogrammot. Azaz kettőt. Ha lehetne, mert a barátnőm is nagyon örülne.
"Én adnék."- szólt Chaz. "Csak van itt még valami..." Megijedtem, nem tudtam elképzelni mit akart nekem mondani.
"Az igazság az"- folytatta Charlie. "Mióta megláttalak a színpad előtt azóta rajtad jár az eszem. Tudod nekem borzasztóan bejössz. És mikor meghallottam a hangod... szóval adok neked, de csak akkor ha meghívhatlak egy vacsira."
Ott álltam és néztem, erre nem számítottam. Hápogtam egy sort. Mosolyra görbült a szám. És bólintottam...

Ötödik fejezet - A meglepetés

Most ébredtem fel. Belenézek a tükörbe, és megállapítom, hogy na ez az amit inkább nem kellett volna látnom. Bozont valószínűleg már felébredt, nincs a szobában. Egy kicsit még visszadőlök szunyálni. Tök kóma vagyok. Az egész kép olyan zavaros. Fantasztikus volt a tegnapi koncert. De van itt még valami amit nem teljesen értek. Chaz. Történt tegnap valami ami enyhén szólva hülyeség. Még, hogy tetszem neki. Na meg egy randi? Csak álmodtam.
Felöltözöm. Ma is felteszem azt a nyakkendőt amit Bozonttól kaptam. Rájöttem, hogy marha jól áll. Bemegyek a fürdőszobába. Rendbe hozom a kósza sörényemet, felteszek egy kis sminket. A kedvencem: halvány fekete szemek és pasztell színű ajak. A gondolataim még mindig a tegnap esti koncert és persze Charlie körűl kavarognak. A srácok fantasztikusak voltak! Marha jól néztek ki és ahogy előadták magukat... Belépek a konyhába.
"Jó reggelt!" - szólok egy kicsit ásítozva Bozonthoz.
"Neked is" - akkor vettem csak észre, hogy Bozont mellett ült még valaki a konyha asztalnál.
"Anna! Ezt nézd meg! Megvettem a könyvet és dedikáltattam!!! Na meg a cdéket is." Majd vett egy levegőt és folytatta. "Öhm...asszem én nem is zavarok. Ö.. elkell intéznem egy telót és elmék egy kicsit vásárolgatni. Na sziasztok!" - és kilépett a konyhából. Még hallottam az ajtó hangját ahogy becsukódott. Majd néma , de ugyanakkor izgalmas csend ülte meg a levegőt.
"Szia Chaz! Hogy-hogy itt vagy?"
"Szia." Az igazság az, hogy koncert után van egy pár napom és ha gondolod... - itt végre rám nézett. Láttam rajta, hogy egy kicsit elpirul. De még így is... annyira helyes volt.
"Szóval elvinnélek egy kis város nézésre. Persze csak ha gondolod. Jut eszembe hoztam neked valamit." Egy kis csomagot adott nekem.
"Köszi, de mi van benne? - kérdeztem.
"Bontsd ki és meglátod." - felelt. Óvatosan kicsomagoltam. És egy könyv volt benne. Nem is akármilyen.
"Busted" - suttogtam és elkerekedett a szemem.
"Igen az, de ez nem minden. Kérlek nyisd ki!" - Chaz közelebb ült hozzám, rám nézett és megfogta kezem. Beleremegtem ilyen még sohasem történt velem. Kinyitottam. Rögtön az első lapon az alábbi szöveg állt: "Annának, a világ legédesebb csajának!" Alatta pedig a következő: " With love - Chaz" Éreztem, hogy egy nagyot dobbant a szívem. Ez nem lehet. Nem hittem el. Ezt Chase írta.
"Csipj meg! Köszönöm. Ugye csak álmodom?"
"Megcsiphetlek ha gondolod"- vigyorgott Charlie "De van egy rossz hírem. Nem álmodsz!" - és még jobban vigyorgott. "Szóval akkor eljössz velem várost nézni?"
"Chaz én nem is tudom... hát szóval...ö..." - és próbáltam komoly arcot vágni. Láttam, hogy Chaznek kezd eltűnni az arcáról a mosoly. "Jajj , hát persze! De most komolyan. Honnan tudod a nevem?"
"A barátnőd Ági az előbb mondta el. Ugye tudod, hogy nagyon örülök, hogy eljössz velem?" -kérdezte Chaz. Csak azok a szép szemei ne lennének!
"Én meg annak, hogy elhívtál!"- feletem.
"An!"- Charlie felállt és engem is felhúzott a székről. Egyre közelebb jött hozzám. Éreztem, hogy teljes testemben remegek.
"Azt tudnod kell, hogy én még ilyet nem éreztem senki iránt mint amilyet most!"- egyre közelebb volt. Átkarolt a a derekam és megcsókolt. Majd belesúgta a fülembe: "Szeretlek... "

Hatodik és egyben utolsó fejezet - Életem legboldogabb születésnapja Délután Chazzel sétálgattunk a városban. Rengeteg helyen voltunk és és egy csomó boltot megjártunk. Csodálkoztam is, hogy Charlienak nem volt semmi ellenvetése. Egy parkban sétálgattunk. Kettesben. Nagyon boldog voltam. Teljesült a legnagyobb álmom. Voltam a Busted egyik fantasztikus koncertjén. És itt van mellettem a világ legédesebb pasija. Chaz. "An!"- szólt Chaz és rám nézett. Még mindig...annyira helyes volt. "Igen?" - és elmosolyodtam. "Valakiket be kell neked mutatnom." - itt vett egy levegőt majd folytatta. "Két nagyon jó barátomat." "Megkérdezhetem, hogy kik azok? - még mindig mosolyogtam. " Majd meglátod. Gyerünk..." - itt gyengéden átkarolt és átvágtunk a park játszóterén. Egy padon megláttam két ismerős arcot. Matt és Jamie volt az. "Hi Charlie!"- szóltak a srácok. "Szio." Szólt hozzám Matt. "Ugye te vagy An?" "Igen." - feleltem. "Chase egész este rólad beszélt. Először nem értettem mitől van úgy elájulva. De most már tudom!" - szólt vigyorogva James. "James nem vagy egyedül!" - mondta Matt. "Köszi srácok."- szóltam. "Kérdezhetek valamit?" "Igen?" - vágta rá kórusban a három srác. "Felhívhatom a barátnőmet, Bozontot? Ugyan is szerintem totál fel lenne dobva ha ő is talizhatna veletek!" "Arra nem lesz szükség!"- mondta Chaz. Még mindig azzal az imádnivaló vigyorral. "Miért?" -kérdeztem. "Mert már itt vagyok."- szólt egy bokor mögűl előbújva Ági. "Hát te?" "Chazzel reggel megdumáltam, hogy délután itt leszünk mind az öten a parkban." "Ugyan is van valami amit adni szeretnénk neked!"- mondta Matt. Nem tudtam elképzelni, hogy mi lehet az. Ágival itt vagyunk egy parkban. Londonban. A Busted tagjaival. Három írtó helyes pasival. Bozont előhúzott egy kiskutyát a fa mögűl. "Ezt nem, hiszem el! Jajj de édes vagy!" - azzal felvettem a borzas kutyust. Olyan aranyos volt. "Boldog születésnapot An!" - mondták kórusban. Éreztem, hogy egy könnycsepp gördül végig az arcomon. "De ezt miért kapom?"- kérdeztem két könnycsepp közül. "Ma van a szülinapod vagy nem?"- mondta kórusban JB és Ági. "El is felejttem. Ha tudnátok mennyire örülök! A legnagyobb álmom az volt, hogy két percet tudjak veletek dumálni. Erre már itt vagyunk legalább egy órája! És Chaz...szóval...nem hittem volna ezt az egészet!" Odamentem Jamiehez, Matthez és Bozonthoz. Mindegyikőjüket megöleltem és megpusziltam. Persze kutyával a kezemben. Ők csak mosolyogatak. A srácok gyorsan leléptek kivéve Charlie-t. Na meg Bozont is elpárolgott. Persze tudtam, hogy miért. Nem akartak "útban lenni." A kutyát elvitték Ágiék. Hogy ő se legyen "útban." Remegtem és egyben boldog is voltam. Odamentem Chazhez. Chaz mélyen a szemembe nézett. Mosolygott. Halkan mondtam, hogy csak mi halljuk: "Chaz ha tudnád! Még csak egy napja ismerlek, de úgy érzem beléd szerettem..." "Csss!" - szólt Chaz. Ajkamra tette az úját. Közelebb húzott magához. Átölelt, majd a fülembe súgta: "Ezzel én is így vagyok." - majd megcsókolt...