Első fejezet - In the exam and the ugly Beetle

A suliban vagyok a szóbeli vizsgáimon. Egész tavaszi szünetben ezen rágtam magam. A napi programom kb.ennyi volt: reggeli, tanulás, ebéd, tanulás, vacsi, alvás. Mát nagyon elegem volt belőle. Ma van a töri, az irodalom és az angol. Mrs. Frump jött be termünkbe és közölte velünk azt a sorrendet, hogy ki miként fog vizsgázni.
"Lizzie Smile, Lotte Nail, Sybille Cavalry, Goldilocks Roach és Anna Bourne kérem fáradjon be a könyvtárba, ahol megkezdik a történelem vizsgát, majd folytatják az irodalommal."
"Jajj ne!" -súgtam Lottenek. "Ez nem lehet igaz. Miért pont az elsők közé raktak be!"
"Nyugi, legalább hamar túl leszel rajta. Amúgy meg tutira a hül*e Beetle rakott be minket oda."
"Fogadok, hogy végig üli a vizsgánkat, csak azért, hogy minket szadizzon!"
"Kizárt, azt nem nézném ki belőle!"
"Miért ne? Amikor föci TZ volt beült mögém, csak azért, hogy ne tudjak puskázni.
"Ja emlékszem, azt jól meg szívtad!" - mosolygott Lotte.
"Ne nevess már ki. Mrs. Beetle a legb*nkóbb tanár ebben a suliban, és itt lesz végig."
"Figyu, úgy is tudod! Akkor meg mi van? Legalább jól pofára esik, hogy beégett!"
"Az igaz, de ha Athént és Spártát húzom akkor végem!"
"Úgy se azt húzod!"
"Reméle..." - fejeztem volna be amikor megjelent a hátunk mögött Mrs. Beetle aki megint nagyot alakított, ugyanis sikerűlt a blúza újával elkennie a festéket. Mikor megláttam nevetnem kellett volna, de nem tettem. Alig bírtam megállni. Pedig a káröröm a legszebb öröm...
"A kisasszonyoknak már a könyvtárban kellene lenniük! Mi ez itt? Délelőtti báj csevely?" - kérdezte, nagy vigyorral. Kedvem lett volna po*án nyomni, de nem sikerűlt, mert Lotte elhúzott a könyvtár felé.
Beléptünk. Mrs. Frump állt velünk szembe és mutatott az asztal felé, hogy húzzunk egy tételt. Kihúztuk. Naná, hogy a második tétel azaz Athén és Spárta volt a kezemben. Láttam, hogy tőlem pár lépésre Lotte örül magának. Az volt a kezében amit akart. "De jó neki!" - gondoltam.
"Sys! Mit húztál?" - odamentem Sybillehez, a két tanár még matatott, addig volt időnk dumálni.
"Caesar. Te?"
"Spárta. Figyu nem cserélünk, mert én ehhez hü*lye vagyok!"
"Oksa, tess." - felelte Sysi és odadta a borítékot.
"Köszi, imádlak!" - suttogtam neki vigyorogva.
"Mondjátok a számotokat!" - szólalt meg hírtelen Mrs. Frump
"Sorba ahogy a neveket mondom, nem ám összevissza!"
"Nail-1, Cavalry-2, Smile-7, Roach-4, Bourne-5" - ez volt a sorrend.
"Rendben, most foglaljatok helyet. 10 percetek van a felkészülésre, majd megkezdődik a felelés. Roach kérlek oszd ki a lapokat!" - folytatta Mrs. Frump. Goldi kiosztotta, majd megkezdődött az írás. Mindenki súgott mindenkinek, nem vette észre sem Beetle, sem Frump. Ezen csodálkoztam is mivel Beetle mindig figyel. Sajna. De ezt, most "elmulasztott megtenni" ahogy ő fogalmazna. Lefelelt előttem Lotte és Lizzie. Majd én következtem. Jobb lett a felelés, mint gondoltam. Miután a törivel kész voltam, ki kellett húznom az irodalmat ahol Tolkient kellett felmondanom. Az is jó lett, majd kimentem a teremből, de előtte egy grimaszt vágtam Beetlere. Gyűlölöm azt a tanárt. Csak azért utál, mert egyszer teniszben a bratyóm James megverte a fiát Thomast. Azóta az egész családot utálja. Banya.
Átmentem a szomszéd terembe, ahol a Miss Mare vizsgáztatott németből. Könnyű volt. Hamar végeztem az egész vizsgával,majd hazaindultam...

Második fejezet - James

Örültem a fejemnek... Mrs. Framp is mondta, hogy jobban felkészűltem, mint ahogy az órákon szoktam és, hogy jó voltam. Mind ezt persze Beetle előtt. Kész ideg volt a nő... Na és ez volt aminek nagyon örültem. Beetle dühtől eltorzult arca. Hiába ennek tudtam örülni. Kiváncsi vagyok, hogy Lotte mit húzott. Na meg Timo aki utánam jött héttel...
"Szijjóka hugi!" - ugrott nekem Jamie a bratyóm.
"De hül*e vagy! Kissé megijesztettél!" - szóltam rá.
"Az volt a célom. "- felelte nagy vigyorral, majd gyorsan témát váltott. "Na milyen lett a vizsgád? Mit húztál?"
"Framp azt mondta jó voltam. Sőt! Kifejezetten megdicsért!"
"Ez fura...Framp? Na ne ilyet nem szokott..." - hüledezett James.
"Tom, de azt mondta fejlődő képes vagyok." - itt vettem egy nagy levegőt és mosolyogva hozzá tettem:
"Elvileg"
"Jaja...bár én ebben nem lennék annyira biztos!" - nevetett, majd jól megbokszoltam.
"És Beetle? Nem volt bennt?" - kérdezte.
"De. Ott volt. És valószínű ő intézte el nekem, hogy a legelsők között legyek. Látnod kellet volna azt az elégedett képét! Direkt leült és végig hallgatta a felelésemet!"
"B*nkó." - tette hozzá James.
"Az. De az volt a legjobb az egészben, hogy elmondtam mindent jól és Framp miután megelégedett, elmondta monológját, Beetle pedig totál kiakadt."
"Ez jó! És mit szólt?" - egyre jobban vigyorgott.
"Látnod kellett volna vörös volt a feje és még jobban elkente a fejét. De inkább k*ssolt. Szerencsére, mert ha meglátom az ocsmány fogát akkor elhányom magam..."
"Jaja... az hagyján, de a lehelete! Az még a halottat is felébreszti....Bocs egy pillanat." - szólt James mert megcsörrent a telója.
"Matt az. Azt írja, hogy jó lenne egy bulit tartani a vizsga után. És, hogy pusszant titeket!"
"Köcce. Benne vagyok! Mikor és hol?"
"Nálunk." - felelte Jamie.
"Jó, de ott van anyu. Szerinted megengedi?"
"Persze. Nekem mondta is ha vége van a vizsgádnak akkor tarthatunk."
"Ez tök jó! És kik lesznek?"
"Akiket akarsz."
"Oksa akkor... Lotte, Timo" - itt egy mosoly futott át James arcán. Persze tudtam, hogy miért.... "Te, Matt és Chaz. Ok?"
"Aham. Naná!" - és mosolygott, majd halkan hozzá tette: "Chaz, Chaz..."
"Timo, Timo." - én folytattam. Mind a ketten ugyanarra gondoltunk.... Lottevel és Timoval legjobb barátnők és osztálytársak vagyunk. Lotte még egy éve összejött Mattel. Timonak nagyon tetszik a bátyám aki három évvel idősebb nálunk. Persze az érzés kölcsönös. James mindig áradozik Timoról, na meg fordítva. Ha éppen együtt vannak akkor pedig sokat beszélgetnek, de egyik sem mer kezdeményezni. Nekem pedig Chaz tetszik. Akivel valahogy hasonló a szitu, mint Timoékkal. James mondta, hogy bejövök Chaznek és, hogy minden esély meg van rá, hogy összejöjjünk...

Harmadik fejezet - Lotte and Timo in my home...

James félúton elment, mert hívta Matt telón. Egyedűl mentem haza. Hazaérve első dolgom volt leülni a gép elé. Képeket kerestem a neten a Sum 41-ról. Még Jamie szerettette meg velem. Elinte nem volt szimpi a banda, de James megvette minden lemezüket, egész nap azt hallgatta és azóta nagyon bírom őket. Tele van az egész szobám Bizzyvel és a bandával. Na meg Jamesnek is. Sok együttes van amit bírunk, de ez a kedvence mind kettőnknek.
Ahogy pötyögök a gép előtt egyszercsak csengetnek. Timo és Lotte volt az. Átjöttek dumcsizni.
"Szió!" - köszöntem nekik, majd bementünk a szobámba. Timo meg látta a gépen Bizzy képét és mosolygott.
"Bizzy?"- kérdezte.
"Aha." - feleltem. "De inkább nézegetném Chazt."
"Jaja." - feleli. "Én meg a bratyódat."
"Azt gondoltam. Figyu csajok. Jamienek írt Matt egy smst, hogy mi lenne ha tartanánk egy vizsga utáni bulit."
"Valami ilyesmit mondott nekem is." - mondta. Lotte. "Csak azt felejtette el közölni, hogy kik lennének ott. Na meg, hogy hol."
"Megkérdeztem Jamiet és azt felelte, hogy azok akiket én akarok, mert, nálunk lesz a buli."
"Ne hül*ülj!" - fakadt ki Timo. "És a mamád?"
"Ő hozta fel az ötletet."
"Ez tök jó!" - mondta Timo. "Kiket hívsz meg?"
"Nyugi, itt lesz Jamie is." - mosolyogtam, mert tudtam, hogy ezt a kik szót inkább kire értette. "Na meg Matt, ti ketten és Charlie.
"Farley." - mondta kórusban Timo és Lotte.
"Jól van na." - vigyorogtam. "Tényleg mit húztatok?" - mondtam és gyorsan eltereltem a témát.
"Keresztes hadjáratok és Franz Kafka." - mondta Lotte. " Pont ezt a kettőt akartam, bár nagyon utálom őket, de ezeket legalább jól megtanultam."
"Én meg Homérost és a plebejusokat. Borzalom volt. Ott ültem vagy 5 percig a lap fölött és nem tudtam semmit. Majd mikor végleg elástam magam beugrott minden és végül is eltudtam mondani. Veled mi volt?" - kérdezte Timo. Elmondtam neki az egész vizsgát, majd ismét a bulinál kötöttünk ki.
"An! Mikor lesz ez egyeltalán?"- bukott ki a kérdés Lottéból.
"Ma este héttől ameddig akarunk. Anyu nem lesz itthon és azt csinálunk amit akarunk!" - a csajok örültek. Még beszélgettünk egy kicsit, majd hazamentek. Timoval szomszédok voltunk. Lotte pedig pár utcával lejebb lakott.
Odamentem a szekrényemhez és neki láttam készülődni. Megfürödtem, hajat mostam, kiválasztottam a ruhám, sminkeltem, manikűröztem, na meg minden ami kell...

Negyedik fejezet - One dance with Chaz... Sokáig készülődtem. Felvettem egy fekete újjatlan felsőt. A kedvenc fekete és piros kockás nyakkendőmet és a kék bőszárú farmer nacimat. A hajamat kiengedtem. Szórtam rá egy kis csillámport. Beálltam a tükörbe és végig néztem magamon. Nem voltam annyira selejt, mint ahogy gondoltam. Megfogtam a fekete szemceruzám és finoman kihúztam a szemem. Majd felvittem egy kis szájfényt a számra. Egy párszor még fel le ugráltam a tükör előtt. Tisztára bevoltam zsongva, mint egy ovis kislány aki a legelső babazsúrjára készűl. De jó volt. Olyan boldog voltam. Végre kibulizhatom magam ezután a hül*e vizsga után... "Whoa! Ez te vagy hugi? Chaznek tutira leesik az álla ha meglát!" - vigyorgott James mikor meglátott a tükör előtt. "Hehe... és Timo..." - vágtam vissza neki. Ha Chaz jött szóba nála akkor mindig rávágtam, hogy Timo és akkor abbahagyta a szekálást. Rám vigyorgott, majd mikor csengettek ki nyitotta az ajtót. Timo és Lotte volt az. "Szijja Jamie!" - köszöntek és nyomtak egy puszit neki. Jamie nagyon mosolygott mikor Timo adott neki. Legszívesebben odamentem volna hozzájuk. Olyan arik voltak. "Ö... An ott van." - szegény bratyóm nem tudott, mit motyogni. Nagyon muris volt. Lotte megfogta Timo kezét és bementek a nappaliba. Jamie kinyitotta az ajtót Chaznek és Mattnek. Majd a srácok odajöttek hozzám és gratuláltak a vizsgámnak. "Hallotam milyen ügyik voltatok." - mondta Matt miközben átkarolta Lottét. "Jaja megnéztem volna Beetle fejét" - mosolygott Chaz. Odajött hozzám és felkapott a kezébe. Megpörgetett majd letett. Nem értettem, hogy mi van. "Charlie? Ez mi akart lenni?" - kérdeztem ledöbbenve. "Semmi csak olyanom volt..." - felelte Chaz. " Na gyerünk, mert megy a buli! JB Greendayt!" - szólt oda a bátyámnak aki rögtön betette a hifibe a Greendaytől a Basketcaset. Neki álltunk táncolni. Matt és Lotte teljesen felvoltak dobva. Összevissza pörögtek és nevettek. Belűl kicsit irigyeltem a csajt. Nekem még sohasem volt olyan pasim, mint neki. Azaz ők még egyszer sem veszekedtek és állandóan együtt lógtak. Odébb néztem és Timo táncolt Jamievel. Szintén nevettek. Majd valami váratlan történt. Összeölelkeztek egy lassú számnál és megcsókólták egymást. Mind a ketten nagyon felvoltak dobva. Már nagyon régóta szimpatizálnak, de soha sem mert egyik sem kezdeményezni... Belekortyoltam a Bacardimba amit éppen a kanapén iszogattam és közben a telefonomat babráltam. Charlie odajött és leült mellém. "Nem akarsz velem egyet táncolni?" - kérdezte. Mondanom sem kell, nagyon jól esett. "Dehogynem." - feleltem. Charlie megfogta a kezem és behúzott a többiek közé. Átkarolt és táncoltunk. A vállára hajtottam a fejem. Olyan jó illata volt. Egész testemben bizseregtem. Nagyon jól tudott táncolni, és nagyon figyelmes volt. Sajnos a számnak hamar vége lett. Minden fiú táncolt velünk egy-egy lassút. Mikor Jamessel voltam halakan mondta: "Ugyé azért Charlieval jobb volt táncolni. Nem?" "Aham...Neked pedig Timoval... Tényleg. Összejöttetek?" "Aham." - vigyorgott. Rámosolyogtam Chazre aki éppen Lotteval táncolt és boldog voltam. Rájöttem, hogy ez a legjobb buli amin eddig voltam...     Ötödik fejezet - A kiss from Chaz Sokat táncoltam. Chazzel a legtöbbet. Lassút és gyorsat is. Annyira jó volt. Végig egymást néztük. Chaz pedig a kezemet fogta. Ismét volt egy lassú tánc. Chaz átkarolt. Forogtunk egy párat, majd a fülembe súgta: "Haláli James és Timo. Már mióta tetszelegnek egymásnak és most végre összejöttek." "Jaja kellett már a bátyámnak is egy normális csaj." "Meg Timonak is JB. Komcsi a buli eleje óta nem lehet leszedni őket egymás szájáról. " - mondta Chaz. "Igen de én örülök, hogy ez van. Legalább nem kellett nekünk bekavarni." - vigyorogtam. Charlie erre nem tudott válaszolni, mert odajött Matt. "Elcsalhatom Ant egy percre?"- kérdezte nagy komolyan. "Persze de épségben kérem vissza." - nevetett Chaz. "Kössz öreg!" - mondta Matt és megveregette Charlie hátát. Aki odament Lottéhoz és együtt kezdtek el táncolni. Matt félre húzott és mi is táncoltunk. "Na, hogy álltok Chazzel?" - kérdezte. "Mi van?" - nem tudtam mire gondol. "Nem jöttetek még össze? Lottéval egész végig erről dumálunk." "Jó, de..." "Láttam, hogy ölelkeztek minden lassabb számnál. Csak azt ne mond, hogy nincs köztetek semmi." "Nincs." - mondtam neki, de mikor megláttam Matt vigyorát akkor hozzá tettem: "Egyenlőre..." "Figyuka! Én tudom, hogy Chaznek nagyon bejössz. egész nap rólad dumál és amint meglát mi egyből ejtve vagyunk a bratyóddal. Olyankor Jamievel egymásra nézünk és azon röhögünk, hogy milyen lükék vagytok..." "Miért kívűlről nagyon gyagyásnak nézünk ki?" - kérdeztem. "Lehetek őszinte? Eléggé. Én nem akarom rád erőltetni Charliet, de ha ő nem lép akkor te tedd meg. Már neki is elmondtam vagy százszor..." - mondta Matt. "Szal mi nagyon szorítunk nektek." a számnak hamar vége lett. Matt szavai lüktettek a fejembe. Tényleg Charliet már nagyon régóta ismerem, de csak nem rég kezdtem el úgy érezni iránta... Olyan helyes... Még mindig Lottéval táncolt. És közben beszélgettek. Végig néztem. Szemeztünk. Én mosolyogtam, majd elkaptam a tenkitetem. Odamentem a cdékhez. Megfogtam a discmanem benne az Avril cdémmel. Kimentem az udvarra, fejembe húztam és elkezdtem jó hangosan hallgatni az I'm with you-t. Sétálgattam felalá és közben gondolkodtam és gondolkodtam. Leültem a hintaágyra és halkan elkezdtem énekelni... "I'm looking for a place Searching for a face Is there anybody here I know Cause nothings going right And everything's a mess And no one likes to be alone..." - abbahagytam. Megvártam a szám végét majd lettettem a magam mellé. Chaz lépett ki a kertbe. Odajött hozzám és leült. Megfogta kezem és megkérdezte: "Ugye nem zavarok?" "Dehogy. Úgy is csak gondolkodom." "Valami baj van?" - kérdezte. "Már miért lenne?" - mosolyogtam. "Ellenkezőleg. Nagyon boldog vagyok. Jól sikerűlt a vizsgám és végre összejött a legjobb barátnőm és a bátyám." "Akkor jó. Ennek én is örülök. Mit hallgattál?" "Avrilt." - mondtam és közben végig a szemébe néztem. Charlie mosolygott. Majd felnézett az égre. Sötét volt. A többiek még bennt buliztak. Még mindig a kezemet fogta. "Azért ez jó. Mindenki bulizik mi meg itt kinnt gubbasztunk." "Szerintem nem az." - Charlie nagyon közel volt hozzám. Majd elkapott és megcsókolt.     Hatodik fejezet - Charlie Sokáig csókolóztunk. Chaz átölelt és én is őt. Ledöntött a hintaágyon. Tovább csókolóztunk de több nem történt. Azt még nem akartuk. Egymás mellett feküdtünk és Chaz simogatott. A mellkasán nyugtattam a fejemet. Boldog voltam, de valami még nem teljesen tiszta. Nem tudom, hogy most Ő ezt komolyan gondolja-e kettőnk között. Nem is kellett megkérdeznem... "An, nem t'om, hogy te, hogy vagy ezzel...de nekem már nagyon régóta tetszel...és örülök, hogy most itt vagyok veled." - mondta Chaz. Csak mosolyogtam. Jó volt hallgatni. "Én is...Na és most...mi legyen tovább?" szögeztem neki a kérdést. "Nekem van egy pár ötletem." - itt nevetett, persze tudtam, hogy mire gondol. "Na jó, mármint ugy értem azon kívűl..." "Szal, lenne kedved velem járni...?" - kérdezte. Hallottam a szívét ahogy egyre jobban vert. "Lenne..." - mosolyogtam. A hasamra fordultam és megcsókoltam. Egy pár percig így voltunk. Beltúrtam a hajába. Ő közben pedig egyre szorosabban ölelt és simogatott. Annyira jól esett. Chaz nekem is nagyon régóta tetszett. Végre járunk. Olyan puha ajka van és veszett jól tud csókolni. A hintaágy elég nagy volt. Fordultunk egyet és tovább csókolóztunk. Még mindig simogatott, ahogy hozzám ért remegtem... Egy idő után abbahagytuk. Bennt dübörgött a zene. Itt voltunk ketten, és olyanok voltunk mint két p*sis aki nagyon örül a fejének, de ez minket nem nagyon érdekelt... Charliet kicsi korom óta ismerem, de mindig csak barátok voltunk. Oviban együtt homokoztunk. Egy suliba jártunk, bár ő egy évvel idősebb nálam...15 évesen volt az első pasim akit nagyon szerettem, de otthagyott. Teljesen ki voltam bukva. Akkor sokat sírtam. Nem hittem volna, hogy valaha is tudok igazán szeretni. Dühöngtem. Esténkén az edzéseken jó nagyokat húztam a bokszzsáknak oda képzelve Dave fejét. Az edző persze mondta, hogy jól csinálom, de én egyeltalán nem örültem... Nem tudhatta mi van a háttérben. Sohasem mutattam ki mennyire szenvedek. Egyszer a buszon felszállt Sarah és Dave. Leültek néhány székkel odébb és előttem kezdék falni egymást. Nagyon ideges lettem. Nem bírtam tovább. Akkor rájöttem, hogy Dave csak játszott velem és ki használt. Nagyon csúnyán. Fájt. Az öt perces út alatt végig ezt csinálták. Alig vártam az út végét. Dühösen mentem haza. Annyira rohantam, hogy nem vettem észre Chazt akit kis hijján fellöktem. Kérdezte,hogy minden rendben-e. Elhívott a parkba és elmondtam neki mindent. Kibeszéltünk mindenkit és mindent... Na akkor megváltozott minden. Charlie több volt nekem, mint egy barát... És most végre összejöttünk. "Ugye tudod, hogy nagyon hálás vagyok neked." - mondtam, egy pár-perc némaság után. "Igen? Beavatnál?" "Ha 15 évesen nem állsz mellettem..." "Ja semmiség...Azaz még is...Azóta kezdtem el másként gondolni rád."- mondta és megsimogatta az arcomat. "Ezzel én is így vagyok..." - mondtam, majd gyorsan témát váltottam..." A többiek jól elvannak...Szerintem észre sem vették, hogy leléptünk." "Ja főleg Matt. Ahogy ismerem szerintem egy párszor már összetévesztette az ajtót Lottéval..." "Az lehet..." - mondtam mosolyogva. Majd odahajoltam hozzá és megcsókoltam...

Hetedik fejezet - Minden kiderűl...
Hűvös van. Fázom. Enyhe szellő fúj, de az is hideg. Még mindig az ujjatlan felsőmben vagyok. Elaludtam. Tegnap este kijöttem Chazzel és összejöttünk. Reggel van, itt vagyunk a hintaágyon és csak fekszünk egymás mellett. Charlie még alszik. De édes! Valyon milyen lehet Growlerrel ( a játékmacijával) a kezében? Elképzeltem és mosolyogtam. Odajött hozzám Charlie kutyusa Chole. Olyan aranyos volt. Felültem. A labrador játszani akart. Találtam egy kis lasztit és odadobtam neki. Megkergettem. Futott és lihegett. Gyönyörű kutya volt. Hosszú barna a szőre. Mikor visszahozta a labdát újra eldobtam és közben mosolyogtam. Álltam Chaz jött odahozzám. Hátulról átkarolt és megpuszilta a nyakam.
"Jó reggelt baby!"
"Jól aludtál?" - kérdeztem és megfordultam. Chaz mosolygott. Néztük egymást, majd megcsókolt. A pillanatnyi kábulatból Chole ébresztett fel minket.
"Mi van kutyi féltékeny vagy?" - nevettem.
"Valószínű. Már egy napja nem dögönyöztem és most lelkibeteg." - Chase megfogta a labdát eldobta jó messzire és megfogta a kezem. Visszamentünk a hintaágyra. Leült én meg az ölébe.
A házból kilépett Matt aki éppen egy szájra puszin kapott rajta minket. Majd elkezdtett kiabálni.
"Hé skacok ezt nézzétek! Két galamb turbékol." - és hangosan nevetett.
"Na végre már azt hittem sohanem jöttök össze. És ne merjétek azt mondani, hogy ez egy baráti pussz volt!"
"Pedig az volt, megnyugtatlak." - felelte komolyságot színlelve Chaz. Kijöttek a többiek is. James Timo derekát fogta.
"Na végre. Hugi! Nem tünt fel, hogy mindenki nektek szurkolt?"
"Pedig kár a gőzért nincs köztünk semmi." - mondtam mosolyogva.
"Persze akkor csak heccből aludtatok együtt. Meg véletlen összeért a szátok." - vigyorgott Timo.
"Ja félre csúszott a puszi."- vigyorgott Lotte.
"Oksa lebuktunk." - nevetett Chaz és megfogta a kezem. Olyan jól esett.
"Tök arik vagytok!" - nevetett Timo. "Mint két kisiskolás!"
"Akár te meg JB! Ti is sokáig nézegettétek egymást." - felelt Lotte.
"Tényleg ti nálunk aludtatok?" - kérdeztem Timotól.
"Aham, de semmi komolyra nem kell gondolni!"- vigyorgott. "Tényleg mikor jöttetek össze?" Charlieval egymásra néztünk és mosolyogtunk. Végűl ő szólalt meg előbb.
"An kijött a kertbe, és beszélgettünk. És hát..."
"Gyakoroltátok az angol nyelvet." - vigyorgott Matt.
"Ja valahogy úgy..."- mondtuk.
"Srácok menjünk már el moziba!"- hozta fel James az ötletet.
"Mit játszanak bratyó?"- kérdeztem.
"A Honeyt. Állítólag nagyon jó. Most néztem meg a neten. Na benne vagytok?" -kérdezte. Mindenki bólogatott...

Nyolcadik fejezet - Beszámoló a szülőknek... Elmentem fürdeni. Az egész kádat teleengedtem és tettem bele habfürdőt is. Levetkőztem, majd beleültem a kádba. A hab akkora volt, hogy teljesen eltakart. Hátra dőltem és mosolyogtam magamban. Annyira boldog vagyok. Végre összejöttem Charlieval akibe kb. 2 éve belevagyok zúgva. Sokat szemeztünk egymással de nem közelítettünk másként egymáshoz. Amikor megláttam jobban vert a szívem. M*rha jól nézett ki és mindig mosolygott... Még csak most jöttem be megfürödni, de már is hiányzik. Olyan jó volt vele lenni... Kimászok a kádból. Felveszem a kedvenc szerelésemet. egy kockás miniszoknyát és egy fekete ujjatlan felsőt. Beállok a tükörbe és megfésülködöm. Kihúzom a szemem, felviszek egy kis szájfényt az ajkamra... Leülök a konyhában. Reggelizem. A többiek már elmentek. Csak anyu, apu, Jamie és én vagyunk otthon. "Na milyen volt a tegnapi buli?" - kérdezte anyu. "Jó" - feleltem és összevigyorogtunk Jamesszel. "Mi van? Nem volt semmi érdekes?" - faggatózott apu. Jamesszel ismét egymásra néztünk. Ő bólintott. "Összejöttem Charlieval." - bukott ki belőlem. "Tessék?" - hüledezett anya. "Én meg Timoval" - szólt James. "De mikor és hogy? Ugye semmi komoly nem történt?" - aggodalmaskodott anyu. "Dehogy..."- mondtam, de anyu még mindig furcsán nézett rám. "Biztos?" - kérdezte. "Anyu!"- fakadtam ki. "Te nem szólsz ehhez semmit?"- nézett rá anyu apura. Akinek egy különös vigyor jelent meg az arcán. "Gratula srácok!"- nevetett. "Végre már azthittem soha nem lesz ezekből semmi." Jamivel egymásra néztünk és adtunk egymásnak egy pacsit. Majd kérlelően anyára néztünk. Nem tudom miért, de valahogy még mindig azthitte, hogy nyolc évesek vagyunk... "Jól van nem bánom, de semmi felelőtlenség!"- szólt végül. "Kösszi anyu imádlak!"- felálltam és nyomtam egy pusszt neki meg apának. "Jut eszembe, ma későn érünk haza, mert elugrunk moziba."- mondta a bátyám. "Mit néztek meg?" - kérdezte apu. "Honey. De ugy sem ismered." "Na ebben igazad van."- szólt. "Ja egész nap nem leszünk itthon, mert együtt lófrálunk a többiekkel."- mondtam. Reggeli után nem sokkal jöttek meg a többiek. Lotte, Matt majd Timo és Chaz. Timo rögtön James nyakába ugrott. Én lassan odamentem Chazhez és közben vigyorogtam. Megöleltem. Charlie megcsókolta a nyakam és a fülembe súgta: "Hiányoztál baby!"       Kilencedik fejezet - A mozi, Dave és a kocsija... Jamie DeLoreanjával mentünk... Kilépve a kocsiból rögtön a pláza felé vettük az irányt. Timoval megakadt a szemünk egy szuper felsőn, de a bratyóm még idejében elrángatott minket a közeléből. Még szerencse, mert ha egyszer kitőr rajtunk a vásárlási láz... Matt is igyekezett Lottét minnél távolabb tartani egy olyan butiktól amivel, már régóta szemezett. Felmentünk az emeletre. A srácok odamentek a pénztárhoz és elkérték a jegyünket. Addig nekünk volt egy kis időnk dumálni. Gyakorlatilag nem is beszéltünk hatszemközt a buli óta. Timo a srácokra pillantott majd elvigyorodott. "Á...tök jó bratyód van...!" "Tudom, jó a s*gge mi?" - tettem hozzá mikor láttam, hogy Timo tekintete lefelé vándorol. "Ja de azért Charlié sem rossz"- mosolygott Lotte. "Héka leszállni a pasimról..." "Na végre... Örülök, hogy sikerült összejönnötök a srácokkal, Mattel eddig a fejünket fogtuk, hogy hogy lehettek ilyan mulyák..." - nevetett Lotte. "Ja mi is örülünk, de most komolyan annyira jól néznek ki...nem?"- mondta Timo. "De, de..."- feleltem. A srácok visszajöttek hozzánk. Odaadtuk a "jegyespasiknak" a jegyeket, majd leültünk. Nem is kellett sokat várni... Elsötétült a terem. Mind a hatan egymás mellet voltunk. Lotte Matt, Timo Jamie én pedig Chaz karjában voltam. Egy kólát iszogattunk, majd bekaptam egy cukrot. "Baby! És én nem kapok?"- kérdezte Chaz és közben a fejemet simogatta. "Ez volt az utolsó..." - feleltem. "Jó...akkor megszerzem."- suttogta és bekapta a számat. Győzött. A cukor az ő szájába került... Egész mozi alatt csókolóztunk. De azért a filmet is felfogtam... Már amennyire. A film után elugrottam a slozira. Majd még sétálgattunk a plázában. Visszamentünk ahhoz a bolthoz ahol Lotte talált magának egy rúzst, ami nagyon jól nézett ki. Megvette, majd felfestette az ajkára. "Na milyen?"- kérdezte. "Nagyon áll*t!" - felelte Timo. "Csak az íze egy kissé fura."- vágta rá mire mindenki elkezdett nevetni. "Megkóstolhatom?" - kérdezte Matt, majd megcsókolta Lottét. "Szerintem jobb íze van annál, mint amit most használsz!" - vigyorgott Matt és átkarolta Lottét. "Különben is a szín a lényeg...Na meg az, hogy Mattnek ízlik..."- nevetett Charlie. Bementünk egy újabb butikba aminek a srácok nem nagyon örültek, de állták a sarat. Timo nézett magának egy tuti mintás felsőt. Egyszercsak megszólalt a mobilom. "Bocs skacok, de muszáj ezt elintéznem." - szóltam majd kimentem. Csak Chaznek mondtam el, hogy miért és hova. Le a lépcsőn a pláza elé. Aki hívott nem mondta meg, hogy kicsoda na meg, hogy mit akar, csak azt, hogy azonnal találkoznunk kell. Persze kiváncsi voltam... Kiléptem az ajtón... "Ezt nem hiszem el! Dave! Hogy kerülsz ide?" - kérdeztem döbbenten. Már vagy 3 hónapja nem láttam. "Beszélnem kell veled!"- szólt hűvösen. "Minek? Már semmi közöm hozzád!" "De van!" "Mi? Na ne röhögtess!" - feleltem. "Szeretlek! Tévedtem..."- azzal megfogta a kezemet és elkezdett húzni. "Én meg nem... Engedj el! Mit csinálsz?" - egyre erősebben szorított és távolodtunk a plázától... "Még nem! Az enyém leszel!"- kiabált és tovább rángatott. Akárhogy kapálóztam nem engedett. A kocsija felé vonszolt. Rájöttem, hogy mit akart... "Engedj el! Dave! Hagyj békén..." - kiabáltam és közben átkoztam magam, hogy hogy lehetek ilyen naív. Befelé nyomott a kocsiba de én nem hagytam magam. Rúgtam, ütöttem, de nem használt. Nagyon kimerültem, de tovább üvöltöttem. "Dave! Engedj el! Chaz!" - sírtam. Folytak a könnyeim. "Az meg ki?" - kérdezte. "Talán az új pasid? Te sz*jha!" - azzal megütött. Fájt. Borzasztóan. "Hagyj békén!" - kiabáltam és megrúgtam. Végre talált...Az érzékeny pontján... Dave felüvöltött majd összeroskadt. A földön feküdt, majd rúgtam bele egy párat. Összeesett. Elájult. Féltem, nagyon. Csak egy hajszálon múlott. A plázafelé rohantam, már amennyire tudtam. Egyenesen Charlie karjába, összeroskadtam és csak sírtam és sírtam...

Tizedik fejezet - Otthon...

Teljesen kimerűltem. Fel sem fogtam mi történt. Dave, ezt sohasem gondoltam volna. Levoltam lassúlva. Sírtam, és éreztem minden porcikámban, hogy remegek. Félek. Pedig már nem kell. Borzalmas. Chaz karjában voltam és csak szorítottam egyre erősebben. Nem akartam elengedni. Ölelgetett és csókolgatott...
"Édes, kérlek ne sírj! Mi a baj? Mi történt? Ez Dave? Mi a fenét keres ez itt?" - kérdezte idegesen. És közben szorosan ölelt. De mire kimondta észbe kapott. Elengedett és megfogott Jamie. Charlie az autó felé rohant. Dave észhez tért és megpróbált minnél gyorsabban elhúzni. De amikor hátra fordult Charlie állt előtte, aki egy jobbost nyomott be neki. Verték egymást. Egyik sem jutott dőlőre. Kétségbe voltam esve.
"Charlie! Dave ne bántsd!" - odaakaartam rohanni, de James nem engedett.
"An! Ne menj oda!" - kiabálta és megfogott és elhurcolt a kocsihoz. Rugkapáltam. De ő nem engedett.

Elvitt haza Timoval és Lottéval együtt. Matt Charlieval tartotta a frontot. Még mindig sírtam. A csajokkal bementem a szobába. James súgott valamit Timonak, majd elment. Ki voltam borulva,nagyon ideges voltam és féltem...
"Charlie!" - üvöltöttem. Majd leestem az ágyra. Timo azonnal odasietett és nyugtatgatott.
"Ne sírj, kérlek!Lotte főz egy csésze teát neked...Nyugodj meg!"
"Hogy nyugodjak? Charlie!!! Mi van vele? És ha Dave..."- borzasztóan sírtam. Megfogtam a kispárnám és abba üvöltöttem...
"Timo! Légyszives menj ki! Nem akarom, hogy így láss!" - sírtam. A barátnőm kiment. Nem hittem el semmit. Dave...Ez az egész olyan hihetetlen. Mi lehet Charlieval? Annyi gondolat volt a fejemben. Összevoltam zavarodva, és csak sírtam... Lotte és Timo bejöttek a teával.
"Köszönöm." - mondtam, és hangosan kortyoltam. A lányok nem szóltak semmit. Nem is igazán tudtak mit. Abbahagytam a sírást és bambultam.
"Charlie." - törtem meg a csendet. Majd ismét elkezdtem sírni. Lottéék megöleltek.
"Semmi baj nem lesz! Hidd el!"- mondták.
"És ha..."
"Olyan nincs!" - válaszolták szigorúan.
"Köszönöm, hogy itt vagytok!" - pityeregtem.
"Mikor jönnek már vissza? Jajj annyira szörnyű ez az egész!"

Egy órán keresztűl idegesgettem és sírtam. A párnámat gyömöszöltem.
Kopogtak az ajtón. Nem feleltem. Biztosan Timoék... Belépett az ajtón.
"Charlie!!!" - kiabáltam, és a nyakába ugrottam. Átölelt, felkapott és csak csókolgatott, olyan szenvedélyesen, mint még soha. Egymást szorítottuk. Könnyzuhatag indult meg az arcomon. Charlie letett az ágyra és megfogta a kezem. Egymásra néztünk.
"Mi a fenét művelt ez veled?" - fakadt ki. Nem válaszoltam. "Hogy tehette ezt?!" - dühös volt.
"Szeretlek An! Szeretlek!" - és ismét megcsókolt.
"Én is...annyira féltem, hogy valami bajod lesz!"- szóltam. Nem hittem el, hogy itt van.
"Semmi bajom baby! Itt vagyok veled és itt is leszek, mert szeretlek!" - szólt. Egy könycseep gördült végig az arcomon.
"Ne sírj!" - mondta. Eldöltünk az ágyon, és én még mindig sírtam...

Tizenegyedik fejezet - Kettesben

Remegtem, de már nem sírtam. Hálás voltam Chaznek, hogy itt van mellettem. Össze-vissza puszilgatott, hogy nyugodjak meg... Olyan rendes volt. Nélküle nem tudom mi lett volna velem. Elaludtunk, majd este felébredtem. Adtam egy puszit Simo szájára, majd kimentem a hintaágyra és gondolkodtam... Kellemes volt az idő. Az égen nem voltak csillagok. Még mindig nem voltam teljesen magamnál. Hihetetlen ez az egész. Dave az a srác akire, soha semmiért nem tudtam volna haragudni. Nem tudtam, miért akarta ezt csinálni. Teljesen józan volt, nem ivott egy kortyot sem. Azt láttam volna. Nem bírta a piát. Nem is ivott, kivéve egy bulit amikor összejött Sarahval egyből azután, hogy dobott. Akkor annyira részeg volt, hogy azt sem tudta kicsoda. Másnap reggel persze semmire sem emlékezett, de amint meglátta csajt, egyből elhívta. Előttem. Akkor is rendesen kivoltam. Nem tudom miért, de egyik napról a másikra változott meg. Ezt azóta sem tudtam kiheverni. Amikor felhívott, más volt a hangja. Kemény és lekezelő. Nem tudom megmondani miért mentem le hozzá. Lehet, hogy kiváncsiságból... Borzasztóan megijedtem és féltem. Amikor pedig James elrángatott Charlietől mégjobban. Féltettem őt, mert szeretem. Nem akartam, hogy valami baja legyen. Hiába. Nem tudom letagadni. Most már hivatalosan is bevallhatom magamnak...
Chaz kijött a kertbe, a hátán a takarómmal. Álmos volt. Mosolyogtam. Először a kocsi óta. Odajött és leült mellém.
"Miért nem alszol?" - kérdeztem tőle.
"Megfordultam és láttam, hogy nem vagy mellettem. Kijöttem, mert nem tudtam, hol vagy." - felelte.
"Itt vagyok." - mosolyogtam. Betakart. Ketten voltunk a vastag és meleg takaróm alatt. Ledöltünk és átölelt. Megcsókolta nyakamat, majd megkérdezte:
"Minden rendben?"
"Most már igen" - feleltem. "De nagyon félek Davetől, mi van ha megkeres? Visszajön és..."
"Css css! Semmi baj nem lesz. Ne félj. Én itt leszek veled."- mondta és megkereste az ajkamat, majd gyengéden megcsókolt. Annyira jól esett. Közben pedig szorosan ölelt és simogatott. Átfordultunk a másik oldalunkra és úgy folytattuk. Egyre gyorsabban, majd lelassult és abbahagytuk. Adott még egy puszit a nyakamra és ott hagyta a fejét. Az én lábam az ővé között volt, és úgy ölelgettük egymást. Kezdtem megnyugodni. Tudtam, hogy bízhatok benne. Annyira szeretem. Hiába csókolgatom és ölelgetem nem tudok betelni vele. Nem hittem volna, hogy a világ leghelyesebb pasija fog rám máshogy nézni. Felemelte a fejét és rám nézett. A sötétben nem láttam az arcát.
"Szeretlek baby! Dave nem jön visszatöbbet..."- mondta és az arcomat simogatta. Megfogtam a kezét.
"Hogy lehetsz ebben ennyire biztos?"
"Tegnap nem akartam elmondani, hagytalak pihenni" - adott egy puszit majd folytatta. "Sokáig verekedtünk, majd leütöttem. Aztán bevittük a rendőrségre és ha rajtam múlik lecsukják."
"De ha..." - kezdtem volna, de közbevágott.
"Nem fog visszajönni. Egy életre elment a kedve."
"Én félek"- és ismét elkezdtem szipogni.
"Édes, ne sírj kérlek! Nem lesz semmi baj."- mondta és szorosan átölelt és csókoltgatott. Még mindig remegtem. Féltem, nagyon. Egyre csak az járt a fejemben, hogy mi lesz ha ismét rámtalál. Szorítottam Chazt és csak csókolóztunk, forogtunk. Charlie keze lejjeb csúszott, finoman végig simogatva vele a testemet, majd megpuszilta a hasamat. De nem ment tovább, tudta, hogy ez most nekem nem lenne jó.
"Köszönöm"- mondtam. Bár minden porcikámmal kivántam, de egyszerűen képtelen lettem volna most megtenni.
"Nehéz várni" - felelte elkeseredetten.
"Tudom..."
"Szeretlek, és ha te nem akarod akkor én sem."
"Köszönöm. És egyeltalán mindent. Azt ahogy elintézted Davet és azt is, hogy türelmes vagy." - hálálkodtam. Majd miután befejeztem finoman megcsókolt...

Tizenkettedik fejezet - Fürdés után Elaludtunk. Reggel van. Felkeltem. Betakartam Chazt, aki még mindig durmolt. Bementem a nappaliba ahol Jamie volt az ősökkel. Anyu egyből a nyakamba ugrott. "Kicsim! Minden rendben? Jajj az a disznó! Mit művelt veled? Ne félj elítélik és élete végéig a börtönben marad. Nyugodj meg! Nem kell félni." "Nem félek. Minden rendben!" - hazudtam, de nem használt. Anyu tovább nyaggatott. Persze megértettem, hogy aggódik, de fárasztó volt. Megöleltem, majd aput is. Végül James rángatott ki anyu keze közül és felmentünk a szobájába. Leültünk az ágyra, és megölelt. "Hugi, minden ok?" - kérdezte. "Persze." - feleltem, de átlátott a szitán. "Biztos?"- tovább faggatott. "Nem. Az igazság az, hogy félek. Nagyon félek." - lehajtottam a fejem. James megfogta a kezem. "Ne félj! Nem lesz semmi baj. Chazzel vigyázunk rád." "Köszönöm" - hálás voltam. Megöleltem. "Nem fog visszajönni. Megy a sittre. Nem sokára lesz a tárgyalás amit simán megnyerünk." "Remélem." - mondtam és könnybe lábadt a szemem. "Bocs, elmegyek fürdeni." "Menj csak"- felelte és elengedte a kezem. A fürdőben tele engedtem a kádat. Hatalmas habot csináltam, telis tele illóolajokkal. Elmerültem benne. Pihentem. Jól esett. Megmostam a hajam. Kopogtak. "Ki az?"- kérdeztem, csak úgy megszokásból. "Charlie. Bejöhetek?" "Persze." - feleltem. Nem tudom miért mondtam ezt. Chaz bejött. Levetkőzött és beült mellém a kádba. "Hiányoztál!"- mondta és megcsókolt. "Pedig csak most jöttem el." "Ja, de mindig eltűnsz amikor megakarlak ölelni." - mondta elkeseredetten. "Bocsáss meg!" "Az nem megy olyan könnyen"- felelte. "Kéne valami engesztelés!" - mondta mire megcsókoltam. "Na milyen? Most már nem haragszol?" - kérdeztem. "Sohasem tudnék."- mondta. Mosolyogtam, boldog voltam és hálás. Olyan jó, hogy itt van mellettem. Egymást ölelgettünk és mind a ketten megfürödtünk. Előbb kimásztam és mikor nyúltam a törülkőzőért Chaz megszólalt. "Azt tudtam, hogy jól nézel ki, na de ennyire." "Köszi." - vigyorogtam és felöltöztem. Chaz kimászott a kádból és ugyanígy tett, miután leengedte a vizet. "Hagy szárítsam meg a hajad!"- kérlelte. "Mi? Na jó nem bánom." - megszárította, de elég lassan mivel közben többször is megpusziltam. Bementünk a szobáman és elkezdtünk csókolózni. Egymást ölelgettük és ledőltünk az ágyon. Forogtunk. Hát igen. Kár volt felöltöznünk...       Tizenharmadik és egyben utolsó fejezet - Mindent elmondok... Csak feküdtünk egymás mellett és boldogok voltunk. Egymást ölelgettük és puszilgattuk. Szeretem, de nagyon. Senki iránt nem éreztem így soha. Talán Dave volt az. De rákellett jönnöm, hogy ő csak egy tévedés volt. Megsebzett, ami ugyan összefort, de csúnyán. Tegnap felszakadt. Vérzett. Még most is azt teszi. És ami ennél is rosszabb: fáj. Borzasztóan fáj. De van rá valami ami enyhíteni tudja. Charlie. Elmúlik a vérzés, de a seb nem forr be. Sohatöbbet. Fáj. De már egyre kevesebbet. Nem akarok Davere gondolni. Már nagyon régóta nem érzek iránta semmit. De akkor is. Van itt még valami. Sohasem gondoltam volna, hogy ilyenre képes. Mindig elitélte az ehhez hasonló dolgokat. És most megtette. Már minden sokkal jobb. És boldog vagyok. Szeretem Chazt és ő is engem... Megcsókoltam Charliet aki magára húzott, de én nem hagytam magam. Nevettem. Felöltöztem aminek ő nem annyira örült. Felvettem a fekete bőszárú nacimat egy rózsaszín ujjatlan felsővel. Ma már másodjára bementem a fürdőszobába. Megfésülködtem. Fogat mostam. Kifestettem a szemem feketére. A számat pedig rózsaszínre. Rózsaszínben látom a világot. Szerelmes vagyok és mérhetetlenűl boldog. Kimentem a kertbe. Természetesen összefutottam Cholellal na meg Timoval és Jamievel. Timo odaszaladt hozzám és a nyakamba ugrott. "Minden rendben?" - kérdezte azzal nyomott egy cuppanóst. "Naná. Most már nem érdekel Dave. Csináljon amit akar!" "Na ez a beszéd!"- tette hozzá James és ő is megpuszilt. Leültünk a hinatágyra ahol Timo James vállára hajotta a fejét. "Chazzel mi van?"- kérdezte James. "Benn van a szobámban." "Láttam tegnap este együtt aludtatok." "Aham." - feleltem és egy kaján vigyor futott át az arcomon. Ami persze egyből feltűnt mindkettőjüknek. "Most meg mit vigyorogsz?" "Semmit." "Persze tudjuk, de azért elmondhatod." - mondta Timo. Elmeséltem mindent. A fürdőtől kezdve az ágyig. Mosolyogtak, bár a bátyám kicsit hülén viselkedett. "Ez szuper!"- mondta Timo. "Aham. Szerintem is."- feleltem. "James ne nézz így rám!" - tettem hozzá mikor láttam, hogy milyen képet vág. "Igen még mindig a te kis hugod vagyok, de ne legyél már olyan mint anyu!" "Oksa, de ugye nem..." - kezdte volna de én közben vágtam. "Nyugi minden rendben volt." - mondtam. Ekkor Chaz jött ki a kertbe. Nagyon jól nézett ki. Oda jött hozzám adott egy puszit átkarolta a derekam és leült mellém... VÉGE