Cutegirl's Busted website
Busted
 
Media
 
Site
 
Extras
 
Www
 
People
Indulás: 2004-03-27
 
Script
Ez csak a scripteknek van fenntartva!
Neis foglalkozz vele!
 
Fan-fiction
Fan-fiction : Amerikai turné

Amerikai turné

cutegirl  2004.07.16. 10:41

Íme a legújabb sztorim. Egy kicsit más lesz, mint a többi,de a lényege ugyanaz marad... Barátnőm: Fáni

Első fejezet

"Bip, bip, bip..."
"Jajj ne!" - reggel van. Csörög az órám. Lenyomom. Nem akarok felkelni. Milyen lusta vagyok. Egész nap csak durmolnék, de ezt most nem tehetem meg. Majd máskor. Sietnem kell. Felülök az ágyamban. Nyújtozom egy nagyot és mellé még kettőt ásítok. Kikászálódom. A szekrényem elé állok. Nem sok cucc van már bennt. Felkapom a fekete csípő halásznacimat és egy rózsaszín ujjatlan felsőt. Berohanok a fürdőbe, megmosom az arcom és a fogam, kifésülöm a hajam és felteszek egy kis sminket. Visszamegyek a szobámba. A bőröndöm az ágy mellett, a táskám a kezemben. Teló meg van. Lecipelem a bőröndöt a lépcsőn. Anyu már a konyhában tevékenykedik.
"Jó reggelt kicsim!" - szól mosolyogva.
"Jó reggelt" - felelem.
"Gyere ülj le reggelizni!"
"Nem köszi, most ébredtem fel szal nem tudok még enni.
"De muszáj enned valamit. Nem indulhatsz el üres hassal." - erősködik anyu.
"Nem köszi, inkább elviszem magammal. Meg a repcsin úgy is adnak kaját."
"Jól van rendben. Tessék akkor tedd ezt el. De ne a bőröndbe!" - mondja és egy szendvicset nyom a kezembe. Elég kicsi táskám van, de bele fér.
"Hol van Chris?" - kérdezem.
"Az öcséd még durmol." - feleli anyu.
"Akkor felmegyek megnézem." - azzal felszáguldok a lépcsőn. Benyitok a szobájába. Chris még alszik vagy legalább is úgy csinál. Olyan aranyos. Odamegyek hozzá és nyomok egy puszit az arcára. Elindulok kifelé.
"Ne menj el!" - mondja álmosan.
"Mit szeretnél pocok?" - kérdezem mosolyogva.
"Nem vagyok pocok!" - feleli makacsul. Ilyenkor olyan édes. "Ölelj meg!" - kérlel. Megölelem. Leülök az ágya szélére.
"Én miért nem mehetek veled?" - kérdezi.
"Mert te még túl kicsi vagy!"
"Persze mindenki ezt mondja." - feleli elkeseredetten.
"Egy pár év múlva te is eljöhetsz velünk!" - vigasztalom.
"Jó de te már láthatod Jamiet a koncerten, de én meg nem. Még videon sem nézhetem meg. És már egy hónapja nem is láttam!" - fakad ki.
"Tudom, én sem. De mindenképpen megkérem, hogy hívjon fel." - ígérem neki.
"Köszi" - azzal megölel.
"Szeretlek öcsi!"
"Én is." - feleli. Megölelem. Kimegyek a szobából, egy könnycsepp hull le az arcomon. Imádom az öcsémet. Nagyon fog hiányozni. Egy hónapig Amerikában leszek Jamievel és a srácokkal. Nagy buli lesz. Jamie már egy hónapja nem volt itthon. Chrisnek rettentően hiányzik. Hárman vagyunk testvérek és nagyon szeretjük egymást. Leballagok a lépcsőn. A konyhában apu vár rám.
"Jössz?" - kérdezi. "A cuccod már benn van a kocsiban."
"Köszi." - felelem egy kicsit szomorúan.
"Mi baj?"
"Csak hiányozni fog Chris, meg én is neki."
"Jajj csak ez a baj? Egy hónap múlva visszajössz és megint láthatod."
"Tudom. De olyan aranyos." - felelem. Apuék csak mosolyognak. Anyunak adok egy puszit és megölelem. Apával kimegyünk a házból, beszállunk a kocsiba és eltépünk a reptér felé.

 

 

Második fejezet

A kocsiban apu bekapcsolja a zenét. A Who's David megy a srácoktól.
"Ez pont Jamie!" - vigyorgok.
"Aham... nagyon jók!" - feleli apu. Befordulunk a reptérre. Apu leparkol. Szerzek egy kocsit. Rárakjuk a bőröndömet. Előveszem a jegyemet. Még negyedóra van az indulásig. Megkeresem a helyem. Adok apunak egy puszit. Megölelem.
"Vigyázz magadra!"
"Te is és mondd meg Chrisnek, hogy hiányzik!"
"Átadom. Légy jó!" - mondja apu és elmegy. Beállok a sorba. A megfelelő helyen elkérik a bőröndömet. Átmegyek a kapun és átadom a jegyem. Felszállok a gépre, és leülök. Hármasával vannak a helyek. Legbelül ülök egészen az ablak mellett. Kibámulok. Gondolkozom. Egy pár óra múlva Floridában vagyok. Végre láthatom a bátyámékat fellépni. Amerikában nem sokan ismerik őket, ezért mentek oda is turnézni. Egy hónapja ott vannak már és turnéznak. Holnap lesz az utolsó koncertjük amire engem is meghívtak. Majd lesz egy hónapjuk amikor nyaralnak Amcsiban koncertek és minden nélkül. Chaz is rettentően hiányzik. Egy hónapja nem tudtam magamhoz ölelni és megcsókolni. Matten pedig egy hónapja nevettem. Mind a három srác hiány érzete kezd elviselhetetetlen lenni... Mattet és Chazt csak a Busted megalakulása óta ismerem. Charlieba azonnal belezúgtam és egyszer összejöttünk és azóta együtt vagyunk. Nagyon szeretjük egymást, de sajnos csak ritkán találkozunk a sok koncert miatt. Ez annyira rossz. Szeretnék minden este mellette elaludni és minden reggel mellette ébredni. Hiányzik, de nem csak ő hanem Matt és Jamie is. Megcsörren a mobilom. Üzenet. Elolvasom.
"Szia kicsi! Hiányzol. Nagyon várlak! Siess! Szeretlek! Chaz." - jó ezt a pár sort olvasni. Mindennap felhív és valamikor órákig beszélünk, de már egy hete nem hallottam róla semmit és most végre jött ez az sms. Nagyon örülök neki. Kinézek az ablakon és mosolygok. Még nem szálltunk fel. Egy lökést érzek a vállamon.
"Jajj bocsáss meg ne haragudj!" - szól és leül mellém. "Csak megbotlottam." Egy hosszú szőke hajú, kék szemű lány az. Kezében a táskájával és a discmanjével. Körülbelűl egyidős lehet velem.
"Semmi baj." - felelem.
"Be sem mutatkoztam. Franciska Lovable vagyok, de szólíts csak Fáninak."
"Anna Bourne." - felelem. Szimpatikus és aranyos csaj. egy öreg néni is leül mellénk. Beszélgetünk. Elmondjuk, hogy ki mit szeret csinálni és nem utolsó sorban ki milyen zenét szeret.
"Hát ami azt illeti mindent meg hallgatok, de főleg a pop, rock, punk és r&b zenéket kedvelem. A rap nem nagyon jön be. A popnak is csak a kicsit rockosabb változata. Imádom a Good Charlotteot és a Bluet. Ők a nagy kedvenceim bár teljesen eltérnek egymástól." - mondom.
"Nem rosszak bár nekem az abszolút kedvencem a Busted. Most is őket hallgattam. Ismered őket?" - kérdezi mire én csak mosolygok.
"Igen, tényleg jó zenét csinálnak. Jut eszembe. Miért is mész Floridába?"
"Mert ott lakom." - vigyorog. "Tanulni voltam Angliában, befejeztem a sulit és most hazajövök dolgozni. És te?" - kérdezi.
"Meglátogatom a barátaimat. Mennyira szereted a Bustedot?" - kérdezem.
"Nagyon. Mindennél jobban ők az abszolút kedvenceim. Tele van a szobám velük, meg van a cédéjük meg minden. De sajna még sohasem voltam a koncertjülök. Amcsiba nem jönnek, amikor meg Angliában voltam annyit kellett tanulnom, hogy nem tudtam elmenni egykre sem. Tényleg imádom őket, főleg Jamiet. Nem akarlak untatni, órákig tudnék mesélni, csak nem akarok, mert az őrületbe kergetnélek." - mondja én pedig csak mosolygok. Vicces ezt hallani.
"Az a barátom akihez megyek ő is nagyon szereti őket."
"Tényleg? De jó! Biztos jó fej lehet" - feleli.
"Igen az. Ő jön elém a reptérre szóval bemutathatom neked."
"Az nagyon jó lenne." - feleli lelkesen. Belűl csak mosolygok. Tündéri egy csaj. Remélem örülni fog neki, hogy találkozhat Charlieval. Nem tudom, hogy Jamesék kijönnek-e, de nagyon remélem. Hosszú az út. Éjszaka érkezünk meg Floridába. Fáni elaludt. Felébresztem.
"Fáni! Ébredj! Itt vagyunk!" - szólok neki.
"Mi? Ja köszi." - feleli és megdörzsöli a szemét. A repcsi megáll és mi leszállunk róla. A tekintetemmel keresem Charliet és meg is találom Mattel és Jamesszel ülnek a járdaszegélyen.
"Chaz!" - kiabálom. Charlie felemeli a fejét. Egymás felé szaladunk. Charlie felkap a karjaiba és szenvedélyesen megcsókol. Alig akarja abbahagyni. Istenem, mennyire hiányzott!
"Beszeretnék nektek mutatni valakit, akit most ismertem meg ide felé jövet." - azzal megfogom az egyhelyben tébláboló Fánit és odahúzom a srácokhoz....

 

 

Harmadik fejezet

"Fáni szeretném neked bemutatni a barátaimat. Charlie, Matt és a bátyám James."
"Fáni" - szólt és kezet fogott a srácokkal. Egy kicsit zavarban volt. De szemmel láthatóan tíz centivel a föld felett lebegett. Elmeséltem, hogy hogyan ismerkedtem meg Fánival. Azt nem, hogy Busted rajongó, majd Fáni elmondja, hogyha akarja. Mattnek és Jamesnek nagyon bejött Fáni.
"Merre felé laksz?" - kérdezte James és közben mosolyogva végig mérte a lányt.
"Itt Ft. Lauderdaleben. A Broward utcában."
"Az az utca fekszik párhuzamosan a Sunrise úttal, nem?" - kérdezi James.
"Aham azaz."
"Akkor ott vagy mellettünk"
"Komoly? Ez tök jó"
"Nah, csajok merre van a bőröndötök? Fáni! Elvihetünk haza?" - kérdezi James. Fáninak leesik az álla. Mosolyog és bólint. Elindulunk a cuccaink felé. Charlie a derekamat fogja.
"Bocsáss meg egy percre. Beszélnem kell Fánival."
"Rendben" - feleli Chaz mosolyogva. Jajj azok a gyönyörű szemei. Fánit előre rángatom egy kicsit odébb a fiúktól.
"Nah, mit szólsz Jamiehez." - kérdezem.
"Tudod te azt."
"Persze, hogy tudom."
"Azt nem mondtad a repcsin, hogy James a bátyád!"
"Hát nem. De legalább lett egy kis meglepetés." - nevetek.
"Tudod An, nekem az volt a legnagyobb vágyam, hogy csak egyszer láthassam őket. Erre tessék még beszéltem is velük. Ez annyira hihetetlen. És a bátyád. Olyan cuki. Komolyan még jobban néz ki, mint a klipekben. De én biztos nem jövök be neki, meg ha megtudja, hogy egy egyszerű rajongó vagyok akkor már nem is fogja érdekelni, hogy mi van velem."
"Ne mondj ilyeneket! Jamie nem ilyen. Imádja a rajongóit, csak neked nem szabad úgy viselkedned vele, mint a többi ember. Látom rajta, hogy nagyon bejössz neki."
"Hát nem tudom."
"De én igen! Hidd el nagyon tetszel neki. Ismerem Jamiet. Úgy örültem mikor megtudtam, hogy szakított Karával. Annyira nem bírtam azt a csajt. Mindenért nyávogott, meg semmi sem tetszett neki. Ráadás rámászott Mattre és egy állati nagy bunyó volt James és Matt között. De kiderült, hogy csak Kara akart lefeküdni Mattel..."
"Ezt olvastam."
"De jó. Benne volt az újságban?"
"Igen."
"Hát nagyon jó mit ne mondjak. Nincs jobb témájuk?" - kérdezem, mikor odaérünk a csomagjainkhoz.
"Tudod én jobban örülnék, hogyha te lennél a rokonom, mint Kara. Te olyan aranyos vagy meg minden és a bátyámnak is egy ilyen csajra van szüksége nem pedig egy olyanra aki fűvel fával összefekszik." - mondom idegesen.
"Köszi." - mosolyog Fáni. Charlie mögém jön és megpuszilja a nyakam.
"Hé!" - nevetek. Chaz felveszi a bőröndömet és mosolyog. Nem hagyja, hogy segítsek neki. James is felkapja Fániét. Elindulunk a kocsihoz. Bepakoljuk a cuccokat. Charlie vezet, mellette Matt mi pedig hátul ülünk Fánival és Jamesszel. Bekanyarodunk a Broward utcába.
"Melyik ház a tiétek?" - kérdezi Charlie.
"A 72-es. Nagy fehér ház barna kerítéssel." Megállunk az említett ház előtt. Fáni előre megy és nyitja az ajtókat.
"Csendesen. A hugom és a szüleim alszanak." Bemegyünk a házba. Fáni szobája az emeleten van. Megállunk az ajtó előtt, még nem megyünk be.
"Szóval valamit még nem mondtam el. De ha bementek a szobába úgy is észre veszitek, szóval ne nevessetek ki!" - szól. A fiúk egymásra néznek. Én már tudom miről van szó. Belépünk a szobába. Fáni felkapcsolja villanyt. A falak telis tele vannak Bustedes poszterekkel és képekkel. Jamiék csak bámulnak.
"Hű de állat!" - szólal meg elsőként Matt. "De furi még nem láttam soha más falán az én képemet."
"Nem is tudtam. Te Busted fan vagy? Ha szabad így kérdeznem." - mondja Charlie.
"Hát igen. Csak nem akartam mondani. Elég hülyén jött volna ki."
"Dehogy. Szerintem ne legyél a rajongónk. Az nem olyan jó. Legyél inkább a barátunk. Nah, mit szólsz?" - kérdezi James. Megesküdtem volna, hogy James ezt célzásnak szánta amolyan 'Legyen köztünk több!' címszóval.
"Rendben." - nevet Fáni. Olyan jó érzés így látni. Egy tündéri kislány akinek a legnagyobb álma valóra válhat.
"És melyikünk a kedvenced?" - kérdezi nevetve Matt. Fáni elpirul.
"Ezt így nem ér megkérdezni." - feleli.
"Dehogynem. Figyelj én is megmondom, hogy ki a kedvencem. Chaz." - mondom Charlie mellkasának dőlve, aki átkarol és megpuszilja a nyakamat.
"Na jó ez így érthető, de..." - feleli egy kicsit habozva, végül is beadja a derekát. "Rendben. A kedvencem James." Jamesnek felcsillan a szeme.
"Komoly?" - kérdezi.
"Aham" - feleli Fáni mosolyogva. James már nem tudja hogyan vigyorogjon. Ezt persze észre vesszük Charlieval és egymásra vigyorgunk.
"Jut eszembe. Holnap lesz itt az utolsó koncertünk. Nem akarsz rá eljönni? Meg délelőtt is talizhatnánk valamikor" - szól a bátyám.
"Persze!"
"Akkor ezt megdumáltuk. Holnap délelőtt találkozunk" Mind a négyen adunk egy puszit Fáninak. Lesétálunk a lépcsőn ki a házból és eltépünk a Sunrise úti hotel felé...

 

 

Negyedik fejezet

Az utat pálmafák övezik. Mindenütt autók parkolnak. Az utcán csak mi megyünk. Már régen elmúlt éjfél. Végre megérkezünk a hotelhez. Magas fehér épület. A bejárati ajtó mellett pedig öt arany csillag feszít. Hát tényleg luxus egy hely lehet. Amint belépünk az ajtón, egy férfi szalad elénk, hogy segítsen vinni a bőröndömet. Kedvesen megköszönjük, de nem adjuk oda bőröndöd. Azaz Charlie nem. Ragaszkodik hozzá, hogy ő vigye. Olyan édes. Beszállunk a liftb, szép folyósóra érkezünk a harmadik emeleten. A legutolsó helyiség a miénk. Bemegyünk. Egy komplett kis 'lakás'. Van egy szép konyha. Két fürdő és két vécé, külön férfi és női meg négy szoba, a 'lakás' különböző részeiben. Charlie meg is mutatja őket.
"Ez itt Jamesé, ez Matté, ez az enyém ez pedig a tied ha gondolod, de nem hiszem, hogy lesz rá szükséged." - vigyorog.
"Szerintem sem." - nevetek. Charlie lerakja a bőröndömet a szobánkba. Matt elmegy fürdeni, majd James is. Charlieval mi is elmegyünk a női fürdőbe. Pacsálunk és nevetgélünk. Majd visszamegyünk a szobánkba. Matték már lefeküdtek. Charlie ledől az ágyra. Előtte állok.
"Gyere ide!" - kérlel és megfogja a kezem.
"Nem megyek" - felelem nevetve.
"Kérlek!" - mondja Chaz. Olyan édesen néz. Hagyom magam, behúz az ágyba. Odabújok hozzá. Átkarol. A mellkasához hajtom a fejem. Istenem, milyen jó illata van. Egy hónapja nem éreztem. Nem tudtam megölelni, megcsókolni és úgy szeretni ahogy most. Telhetetlen vagyok. Több és több kell belőle. Egyszerűen imádom. Ez az érzés leírhatatlan...
"Vettem neked valamit!" - szólal meg hirtelen Chaz.
"Igen? És mit?" - kiváncsiskodom.
"Majd holnap reggel meglátod."
"Nah, muti meg. Olyan kiváncsi vagyok!" - kérlelem.
"Rendben, de csak akkor ha utánna mutathatok valamit."
"Oké" - felelem. Charlie felkel az ágyból. Felkapcsolja az éjjeli lámpát. Nincs erős fénye. Odamegy a szekrényéhez. Egy kicsi szatyrot vesz elő.
"Tessék kicsim. Remélem tetszeni fog. Ilyet szerettél volna ugye?" - kérdezi. Leül mögém. A kezével átfonja a derekam és megpuszilja a nyakamat. Bizsergés árad szét az egész testemben. Kinyitom a szatyrot. Egy fekete bikini van benne. A fölsője háromszöges és hozzá csípő fazonú, sortos alsó.
"Ezt nem hiszem el! Fél Angliát bejártam érte! És most itt van! Jajj, köszönöm!" - mondom és megfordulok.
"Szívesen, kicsim!" - feleli. Az arca egyre közelebb ér és megcsókol. Annyira jól esik. Bizsergek és kis pillangókat érzek a hasamban. Boldog vagyok. Megsimogatom a haját. Szanaszét áll, kis idétlen, de ez az amit imádok.
"Mi az amit akarsz nekem mutatni?" - kérdezem.
"Majd meglátod!" - feleli és megfogja a kezem. Lekapcsolja a villanyt. Kimegyünk a szobából és 'lakásból' is. Ki a folyósóra a lifthez, majd megérkezünk a portához, ahol a portás alig néz minket h.ülyének. Charlien egy fehér halásznadrág van rajtam meg egy fekete bikini. Kimegyünk az utcára.
"Hová viszel?" - kérdezem.
"Csss! Egy perc és ott vagyunk!" - feleli. Elmegyünk a hotel mögött.
"Csukd be a szemed!" - szól.
"Miért?" - kérdezem.
"Csak a hangokra figyelj majd!" - mondja válaszként. Becsukom a szemem. Felkap a karjába. A fejemet a nyakához hajtom és puszikat adok rá. Egy rövid idő után zúgást hallok.
"Kinyithatom?" - kérdezem.
"Még nem! Majd csak ha leraktalak" - feleli. Még megyünk egy kicsit, a zúgás erősödik. Charlie lerak.
"Tenger!" - kiabálok, ahogy a lábam a vízbe érkezik. Kicsit halkabbra veszem a hangom. Nem akarok kiabálni. Teljesen úgy csinálok, mint egy kis ovis. Már rengetegszer voltam tengernél, de ez így teljesen más. Ugrálok egyet a vízben. Charlie rajtam nevet. Megfogom a kezét és behúzom a vízbe. Megbotlik és elesik. Nevetek, de kár volt már én is ugyanúgy járok. A húsz centis vízben hasra esünk. Charlie feláll és magához húz. Átkarolja a derekam és megcsókol. Csurom vizesek vagyunk és irtó röhölyesek lehetünk. Sötét van, csillagos az ég. Mi a vízben vagyunk és nem érdekel minket senki és semmi...

 

 

Ötödik fejezet

Egymást ölelgetjük és szeretgetjük. Itt állunk a térdig érő hűvös vízben. Sötét van, csillagos az ég. Meleg van. Nem látok mást csak Chaz arcát, ahogy mosolyog, ahogy ragyog a barna szeme attól a kis fénytől ami ráesik. Egy hónapig kellett várnom erre a simogatásra, erre az érintésre amire szükségem van. Szükségem van...
"Olyan, hogy végre itt vagy!" - szólal meg hirtelen Chaz.
"Valahogy én is így gondolom..." - mosolygok.
"Szeretlek!" - egy hónapja nem hallottam ezt a szót csak telefonon keresztül meg olvastam smsben, de az nem ugyanaz. Rájöttem, hogy megtaláltam Chazt. Azt akit mindekinél jobban szeretek, aki soha sem bántana, aki csak engem szeret és boldog lehetek mellette. Annyira jó, ez az egész. Nem akarom, hogy vége legyen. Elindulunk kifelé a vízből, átkarolva egymást derekát. Charliehoz bújok. Olyan jó illata van. Hiányzott. Nagyon hiányzott.
"Nem akarok visszamenni!" - fordulok oda Charliehoz a parton.
"Én sem. Veled akarok lenni! Hiányoztál!"
"Te is nekem." - felelem. Megcsókolom. Boldog vagyok. Érzem, hogy belűl majd szét repedek. Ez az érzés ami hozzá köt nagyon erős. Soha sem fog elszakadni. Ebből a mámorból Charlie hangja ébreszt fel.
"Fáni tényleg imádja Jamest?"
"Ne tudd meg teljesen oda van érte meg szerintem Jamesnek is nagyon bejön." - felelem.
"Szerintem is. Jól mutatnának együtt. Jobban illik Jameshez, mint Kara."
"Inkább őt ne említsd jó? Gyűlölöm azt a csajt! Nem tudom mit képzel magáról az a nő! Azt hiszi, hogy ő a dísz a KARÁcsonyfa tetején vagy mi van?" - kicsit felhúztam magam, mint ahogy szoktam amikor valaki Karát említi.
"Csss! Jól van nem beszélek róla. Olyan édes vagy így durcásan!" - feleli Charlie.
"Ne piszkálj!" - mondom.
"De igen is foglak!" - feleli és megpróbál megcsikizni. Elszaladok. Charlie utánnam. A hotel mögötti parkban utól ér. Elkap és szorosan magához ölel.
"Most már nem engedlek el!" - szól és megcsókol. Átkarolja a derekam én pedig a nyakát. Szorosan egymáshoz simulunk és úgy csókolózunk. Abbahagyjuk. Elindulunk vissza. A portás csak mosolyog rajtunk, nem szól egy szót sem. Felérünk a harmadikra. Kinyitjuk az ajtót. James a konyhában ül.
"Látom jól el voltatok!" - vigyorog.
"Ö...aha" - felelem. "Te, hogyhogy nem alszol?"
"Reggel hat óra van. Miért aludjak?" - kérdezi.
"Te jó ég már ennyi az idő? Charlie!" - fordulok oda hozzá. "Asszem elfogunk aludni a koncerten."
"Az lehet, de én ledőlök még egy három órára. Jössz?" - kérdezi.
"Menj csak! Nem sokára én is megyek!" - felelem és adok egy puszit a szájára. A nadrágja térdig vizes. Felűl nincs rajta semmi. Végig nézem és megállapítom, hogy nekem van a legjobb pasim a világon. Bemegy a szobába és én végig őt nézem amíg be nem csukja az ajtót.
"Vigyázz hugi, kiesik a szemed!" - nevet fel James.
"Jól van na!" - odamegyek az asztalhoz és leülök mellé.
"Kérdezhetek valamit?"
"Persze."
"Mi a véleményed Fániról?" - kérdezem. James elmosolyodik.
"Őszintén?"
"Igen" - felelem.
"Tündéri kislány aki nagyon jól néz ki." - feleli, mosolygok.
"Szóval tetszik."
"Hát mivel neked nem tudok hazudni ezért azt mondom, hogy igen, nagyon is."
"Ez tök jó!" - felelem. "És Kara?"
"Kara már a múlté. Nem mondom el inkább, hogy micsoda, de meg sem közelíti Fánit. Figyelj, most elmondom neked úgy ahogy mi pasik szoktuk egymásnak. Kell nekem ez a csaj! Akárhogy is, de kell nekem! Volt valami első pillanttól fogva. Ha itt van nem akarom levenni róla a szemem és egyre csak arra gondolok, hogy mikor ölelhetem át és mikor csókolhatom meg. Ha nincs itt hiányzik. Alig ismerem, de ez akkor is így van. Nagyon fontos nekem. Ezért is akarok vele még találkozni. De ezeket amiket most mondtam neked ne add tovább neki, esetleg Chaznek elmondhatod, de másnak nem! Oké?" - kérdezi. James nagyon komoly. Tényleg tetszik neki Fáni, teljesen bele van zúgva. Valahogy én is így érezhettem mikor először megláttam Charliet. James a tesóm ez látszik is. Mind külsőleg mind érzelmileg hasonlóak vagyunk.
"Persze. Nem mondom el."
"És Fáninak mi a véleménye rólam?" - kérdezi.
"Gondolom sejted, de nem mondhatom el. Megígértem neki. Jamie nagyon szorítok nektek. Olyan jól néznétek ki együtt!"
"Szerintem is!" - feleli. Megölelem. Imádom a bátyámat az öcsémmel együtt.
"Jut eszembe, Chrisnek nagyon hiányzol és engem is alig akart elengedni! Megígértette velem, hogy felhívod!"
"Felhívom amint felkelt mindenki. Talán addigra ő is ébren lesz."
"Ok. Elmegyek egyett pihizni. Fáradt vagyok. Szerintem már Charlie rég elaludt.Te nem jössz?"
"Valószínű. Nem megyek. Nem tudok aludni. Inkább írogatok."
"Fáni?"
"Igen. De mindegy. Ja jól áll a bikini. Ezt kaptad Chaztől nem?" - kérdezi James.
"Igen. Köszi. Nah, megyek." - bemegyek a szobába. Már nincs annyira sötét. Charlie alszik. Odabújok hozzá adok egy puszit és nyomban el is alszom...

 

Hatodik fejezet

"Bip, bip, bip!"
"Mi ez?" - kérdezem.
"Csak az óra de már lenyomtam." - felel Chaz. Odabújik hozzám és megcsókol. A fejét a fülemhez hajtja és belesúgja: "Szeretlek"
"Én is" - felelem és adok egy puszit a szájára. Magához ölel. Nem akar elengedni. A vállamat puszilgatja. Nagyon jól esik, de fel kell kelnünk.
"Bocsáss meg!" - szólok és felülök. Charlie a kezemet fogja. "Fel kell kelnünk!" - felelem.
"Ne még! Csak egy kicsit!" - kérlel.
"Muszáj" - felelem és odahajolok és adok egy puszit a szájára. Charlie vissza -ránt az ágyba. Nem enged el. Nevetek. Forgunk és csak csókolózunk.
"Nah most már elég tényleg" - mosolygok Chazre. Látszik, hogy még nagyon álmos. A szemeit alig tudja nyitva tartani. "Tegnap elszórakoztuk az időt, most meg szívunk. Nah, kelj fel!" - mondom. Felülök az ágyban. Charlie a fejére húzza a párnát.
"Hagy aludjak még!" - motyogja a párna alól. Olyan édes.
"Most nem lehet. Fáninak megígértük, hogy megkeressük!" - mondom. Charlie leveszi a párnát a fejéről. Felül.
"Jut eszembe. Miről beszéltetek tegnap Jamesszel?
"Fániról."
"És?"
"Elmondom, de nem adhatod tovább senkinek. Jamie kért meg rá." - mondom, mire Chaz bólogat, hogy nem adja tovább.
"Szóval James teljesen oda van Fániért meg fordítva is." - elmeséltem azokat amiket James mondott. Majd odamentem a szekrényhez amíg mi Chazzel sétáltunk egy személyzeti tag kipakolt a bőröndből és mindent be tett a szekrénybe. Megkerestem a farmer halásznadrágomat és felvettem hozzá egy fehér ujjatlan felsőt 'Cutegirl' felirattal. Charlie mögém jött hátulról átkarolt és megpuszilta a nyakamat. Megfordultam és elnevettem magam. Chaz is odament a szekrényéhez. Felvett egy koptatott halásznadrágot egy fekete pólóval. Kimentünk a szobából. James a konyhaasztalon aludt. Mosolyogtunk rajta. Bementünk a fürdőbe. Feltettem egy kis sminket, kifésültem a hajamat. Charlie beállította a haját olyan szénaboglyára mint ahogy szokta, majd befújta magát a kedvenc Davidoff parfümjével.
"De jó illatod van." - szólok és megölelem.
"Te pedig gyönyörű vagy!" - feleli és megcsókol. A keze lecsúszik a derekamra, az én kezem pedig a nyakában van.
Visszamegyünk a konyhába, ahol Jamie még mindig alszik.
"Szerinted felébresszem?" - kérdezem Chaztől.
"Igen. Én pedig Mattet fogom." - feleli és elindul Matt szobája felé.
"Jamie! Jó reggelt!" - szólok és finoman megrázom a vállát. Feltápászkodik és rám néz.
"Elaludtam?" - kérdezi.
"Igen. Jó reggelt! Szedd össze magad. Ma megyünk Fánihoz!" - mondom mosolyogva.
"Oksa." - feleli és bemegy a szobájába, majd a fürdőbe. Chaz kijön Matt szobájából.
"Látom sikerült felráznod" - szól és megsimogatja az arcomat.
"Aham" - felelem. Eletelik öt perc, mindenki az asztalnál reggelizik egy pincér kopogott és ő hozta mindenki reggelijét. Chaz a szokásos currys rízsét eszi, James sültkrumplit eszik halrudacskákkal, Matt kebabot, én pedig egy pizzát. Nem eszünk valami egészsgésen, de mindegy. Nem is ez a lényeg. Reggeli után egyből elindulunk Fánihoz. Matt vezet, mellette James, mi pedig hátul ülünk Chazzel. A vállára hajtom a fejem. Pár-perc után meg is érkezünk Fánihoz. Csöngetünk. Fáni nyitja ki nekünk az ajtót.
"Sziasztok!" - köszön.
"Szia!" - felelünk és adunk neki egy puszit. Fáni pár perc alatt elkészül és elindulunk a Panther Aréna felé. Megérkezünk. Egy hatalmas csarnok, mögötte még nagyobb parkkal és egy színpaddal.
"Itt fogtok fellépni?" - kérdezem Jamietől.
"Aham, de gyertek, megmutatjuk a próbatermünket." - feleli. Bemegyünk a próbaterembe. A dobok a fal mellett három gitárral és jóval odébb egy szintetizátor és egy zongora foglal helyet.
"De állat!" - bukik ki belőlem és a dobokhoz ugrom. Megfogom a dobverőt és ütök egy párat.
"Ez tök jó!" - mondom megint és a többiekre nézek. Charlie a fejé csóválja. A többiek pedig nevetnek.
"Hupsz... nah asszem beégtem. Bocsi... tudom megkérdezhettem volna" - felelem és búskomoran leülök egy székre. Charlie odajön hozzám.
"De butus vagy! Nincsen semmi baj! Nem kell megkérdezni. Olyan édes voltál!"
"Persze, mint egy ovis aki megtudta, hogy előre hozzák a Karácsonyt!" - felelem.
"Ne mondj ilyeneket" - szól és megcsókol. Fániék tapsolnak. Abbahagyjuk. Egymásra nézünk és mosolygunk.
"Vége a műsornak!" - mondom a többieknek. Két széket rángatunk a srácok elé. Jamie és Matt a gitárhoz mennek Chaz pedig a dobokhoz. Elkezdik játszani a Year 3000et. Charlie átéléssel veri a dobokat, Jamie és Matt pedig a gitárokat húzza. Majd jön a She wants to be me, a You said no, a Brown eyed girl és még egy csomó jó számuk. Fánival felpattanunk és ugrálunk. Annyira jó. Jamie le sem veszi a szemét Fániról és fordítva is így van. Mosolygok. A legutolsó szám a 3am. Fánival visszaülünk a székeinkre és úgy hallgatjuk. Ez a kedvencem. Charlie végig engem néz és én őt. Mosolygok. Átakarom ölelni és megcsókolni. Simogatni és együtt lenni. Kizárni a körülőttem levő világot. Ahogy énekel, ahogy a szájával formázza a szavakat ahogy pengeti a gitár húrokat... Nagyon tetszik. Szerelmes vagyok. A szám végén Charlie leteszi a gitárját. Odajön hozzám.
"Tetszett?" - kérdezi.
"Fantasztikus voltál!" - felelem. Mosolyog és megcsókol...

 

 

Hetedik fejezet

Elérkezett az este. Még mindig a próbateremben vagyunk. A srácok a gitárokat hangolják. Ez lesz az utolsó fellépésük Amcsiban. Idegesen pakolásznak. Eltelik egy óra. Kilenc van. Elkezdjük kipakolni a színpadra a cuccokat. Egy gitárt cipelek asszem Mattét, mikor Charlie odaszalad hozzám.
"Hagyd csak majd mi kipakoljuk!" - szól és megfogja a gitárt.
"Nah, hagy vigyem." - mondom. Charlie mosolyog. Megsimogat és tovább megy. Már minden cucc fennt van a színpadon. Egy negyed órán belűl kezdődik a koncert. Odamegyek Chazhez.
"Fánival lemegyünk. Sok sikert!" - mondom neki.
"Köszi" - feleli. Elakarok menni, de nem enged. Megfogja a derekam és megcsókol.
"Nah mostmár tényleg megyek" - mondom és leszaladok az oldalsó lépcsőn....
Eltelik egy negyed óra és helyszín zsúfolásig megtellik emberekkel. Fánival az első sorban vagyunk. Sötét van. A színpadon végül meggyullad egy lámpa. Egy gitár hang és a három srác beugrik a színpadra, elsőként a Britneyt kezdik el játszani. A háttérben lévő vásznon pedig Britney Crazy klipjét adják. Betegre röhögöm magam. Ahogy előadják magukat az nem semmi. Ők is nevetnek, kivéve Chazt. Ez fel is tűnik, de nem adok neki túl nagy jelentőséget. Folytatják a többi számmal, What I Go To School For, All The Way, Mummy Trade, Teenage Kicks, Who's David, Thunderbirds és még sorolhatnám. Fehér és kék fények villódznak. A közönség tombol. Fánival teljesen felvagyunk tobbva. Még soha sem láttam őket, de meg kell hagyni nagyon profik. Utolsónak a 3amet hagyják. Leülnek három székre és úgy játszanak. A közönség elhalkul és csak a gitárok és a srácok hangját lehet hallani. Nagyon tetszik ez a szám. Chaz egyszer sem néz rám. Ez egy idő után idegesít. Tudom ez egy önző dolog, de akkor is. Kezdem egyre rosszabbul érezni magam. Vége van a számnak. A srácok meghajolnak. Megköszönik. Fáni nagyon boldog és csak vigyorog megállás nélkül...
Fánival visszamegyünk a próbaterembe. Matt és Chaz ülnek a gitárok mellett és hideg ásványvizet kortyolgatnak. Jamie nincs itt. Fáni elmegy megkeresni. Odaszaladok Chazhez. Adok neki egy puszit.
"Fantasztkius voltál!" - mondom mosolyogva.
"Kössz" - feleli és lehajtja a fejét. Nem néz rám. Még mindig.
"Mi a baj?" - kérdezem.
"Semmi."
"Biztos?" - faggatom. Tudom, hogy van valami csak nem akarja elmondani.
"Igen. Most légyszíves hagyj békén!" - feleli ingerülten. Nem tudom mi a baja. Egy kicsit megijedek tőle. Matt minket néz és nem érti, hogy mi van ahogyan én sem. Odébb megyek és leülök a zongorához. Elkezdek játszani egy dallamot.
"Nem hagynád abba?" - kérdezi. Végre rám néz. Dühös. De fogalmam sincs, hogy mi a baja. Két éve járunk, de sohasem volt még velem ilyen. Lehet, hogy csak elfáradt a koncertnél. De azt nem hiszem. Matt sem olyan. Ez a pillantás, dühtől teli. Érzem ahogy felakar nyársalni ez a tekintet. Félek tőle... Ideges vagyok. Felhúzom én is magam és visszafeleselek.
"Mi bajod van már megint?"
"Semmi, csak idegesít" - feleli még mindig idegesen. Abbahagyom és csak ülük egy helyben. Fáni jön be az ajtón.
"Nah megtaláltam"- szól nevetve.
"Aham" - feleli Jamie. Egy kis idő múlva jön be Fletch a menedzser és gratulál a srácoknak.
"Nagyon jók voltatok. Amcsi el van tőletek ájulva" - szól és hátba veregeti Jamest. "Most indul egy buli lennt a klubban. Mindenféle nagy arccal meg persze egy csomó annyi időssel mint ti. Vagyunk vagy százan. Gyertek." - mondja Fletch. Charlie távol van tőlem nem is néz rám, csak a telefonját babrálja. Ez feltűnik Fáninak aki mellettem megy. Leérünk a klubba és félre rángat.
"Mi van veletek?" - kérdezi."Úgyértem Chazzel és veled."
"Semmi."- felelem. Ideges vagyok. Körbe nézelődök. Van itt mindenféle ember a cicbaáktól elkezdve a múmiákig mindenki... Fáni nem hagyja annyiban a dolgot.
"Persze. Nah most komolyan. Mi a baj?"
"Hát ez az amit én sem tudok. Mikor te elmentél megkeresni Jamiet odamentem Chazhez, hogy gratuláljak erre azt mondta, hogy hagyjam békén. Leültem a zongorához és elkezdtem játszani erre aztmondta,hogy hagyjam abba mert idegesíti. Akármit mondok vagy csinálok nem jó neki. Nem is néz rám meg semmi."
"Biztos csak fáradt."
"Persze fáradt, azért nem beszél velem mi? Máskor ilyet nem szokott. Érted még soha nem csinált ilyet!" - mondom.
"Nyugi. Minden rendben lesz. Gyere táncolni."
"Kössz most inkább nem." - felelem idegesen. Nem értem, hogy mi van Charlieval. Teljesen hül.ye. ez olyan idegesítő. Mérges vagyok és kétségbe vagyok esve. Velem van baja vagy mi van. Odamegyek hozzá. A pultnál ül. Elveszek egy egy üveg Bacardit.
"Jössz táncolni?" - kérdezem és közben mosolyt eröltetek az arcomra.
"Nem kössz" - feleli.
"Nah kérlek" -nyaggatom, de a helyzet menthetetlen.
"Nem érted, hogy hagyj békén? ELEGEM VAN BELŐLED!" - kiabálja dühösen.
"Nekem is belőled." - felelem és ott hagyom. Dühös vagyok és csalódott. Az üveget elviszem magammal. Nem tudom, hogy mi van. Ez az utolsó mondat nagyon fáj. Azthittem, hogy soha sem lesz velem ilyen, de tévedtem. Meglátom Jamest Fánival táncolni. Csókolóznak. Összejöttek. Boldogok. Legalább ők azok. Irigyelem őket. Lehet, hogy velem már ilyen többet nem lesz? Charlie miért teszed ezt velem? Szeretlek! Miért nem vagyunk olyan, mint eddig? Miért nem ölelsz és csókolsz meg? Miért? Annyi kérdés van a fejemben. Elered a könnyem. Csalódott vagyok és az a vár amit Chazzel ketten felépítettünk, most összeomlott. Szaladok ki a klubból. Nem figyelek senkire és semmire. Belerohanok Mattbe.
"Bocs" - mondom és tovább sietek. Matt észre veszi rajtam, hogy nincs minden rendben.
"Valami baj van?" - kérdezi.
"Nem, semmi." - felelem és elmegyek. Egy pasi whiskyt tart a kezében. Kiveszem. Utánnam kiállt, de nem érdekel. Elrohanok. Nem tudom, hogy hová csak azt, hogy el kell innen mennem. Messzire...

 

 

Nyolcadik fejezet

Futok. Nem érdekel semmi. Folynak a könnyeim. Remegek. A nagy folyósón futok a kijárat felé. A két üveg a kezemben. Teljesen megőrültem. Nem vagyok magamnál.
"Anna! Várj!" - kiabálást hallok. Hátra nézek. Matt az, de nem állok meg. Kifutok az épületből. Matt gyorsabb nálam utól ér. Megfog.
"Állj már meg! Hova mész?" - kérdezi. Elfordítom a fejemet. "Mi a baj?" - kérdezi.
"Semmi..." - felelem elcsukló hangon. Kirántom magam a keze közűl, de ismét megfog, ezúttal erősebben. Elakarok futni, de nem enged.
"Hagyj békén!" - kiabálom. Teljesen kivagyok kelve magamból. Azt sem tudom, hogy mit akarok. Mit mondok és mit csinálok.
"Nem engedhetlek el ilyen állapotban!" - feleli és most már mind a két kezével fog. Maga elé húz. A Bacardi kiesik a kezemből és összetörik. Matt lenéz.
"Mi baj?" - kérdezi ismét, de meg sem hallom.
"Engedj el! Hagy menjek!" - mondom neki sírva.
"Értsd meg nem engedhetlek így el! Ha bármi bajod esik Charlie belehal!" - feleli.
"Ő érdekel a legkevésbé" - mondom ingerülten. Még mindig potyognak a könnyeim. Matt enged a szorításon. Most már finoman fog. Nem olyan durván, mint eddig.
"Szóval vele van baj?" - kérdezi kedvesen, de én durván válaszolok neki.
"Igen vele! De semmi közöd hozzá!" - felelem, de megbánom, hogy így beszéltem vele. "Bocsáss meg! Ne haragudj! Nem is tudom, hogy mi van velem" - mondom és a könnyeimet törölgetem.
"Semmi baj... Elakarod mondani?" - kérdezi és most már elenged. A kezét a vállamra rakja.
"Azthiszem" - felelem szipogva. Az épület előtt van egy pad arra ülünk le. Csak egy lámpa ég, de az is messze így fél homályban látjuk egymást. Matt közel ül hozzám.
"Akkor hol kezdjem?" - kérdezem.
"Ahol akarod" - feleli.
"Szóval az egész a koncerten kezdőtött. Azaz szerintem előtte. Történhetett valami amiről én nem tudok. Mielőtt lementem Fánival a színpad elé nem volt még semmi gond, de amint elkezdőtött a koncert akkor észre vettem, hogy Chazzel nincs valami rendben. Azaz semmi sem. Jamie és te nevettetek és mosolyogtatok végig. Chaz viszont nem. Tudta, hogy hol állok és, hogy csak azért vagyok a legelső sorban, hogy az ő mosolyát láthassam. Rám sem nézett. Elgondolkoztam, hogy mi lehet a gond, de nem jöttem rá. Koncert után odamentem hozzá és adtam neki egy puszit erre ő eltolt magától. Mondjuk ezt te is láttad - Matt bólogat.- Megkérdeztem, hogy mi a baja velem. Kiabált velem és akkor is mikor leültem a zongorához. A klubban elhívtam táncolni és akkor azmondta, hogy...hogy... elege van belőlem." - böktem ki végül. Elcsuklott a hangom. De folytattam. " De most mi a baja velem? Felkaptam a Bacardit, de az leesett. A fenébe. Meg itt van ez a whisky ez talán jó lesz." - mondom, de ezt mondatot nem is Mattnek szánom hanem magamnak. Meghúzom az üveget. Borzalmas, de legalább jó a hatása.
"Hagyd abba!" - mondja Matt és elakarja venni az üveget. Felállok.
"Nem." - felelem ingerülten és mégegyszer iszok belőle.
"Ezzel nem érsz el semmit!" - feleli és ő is felállt. Megfogja a kezem, de az üveget nem tudja kivenni a kezemből.
"An ne csináld!" - mondja. Kirántottam a kezem és vissza ültem a padra.
"Igazad van. H.ülye vagyok..." - felelem és eldobom az üveget. Széttörik. Benn nem hallhattja senki. Hangos a zene.
"Dehogy vagy az."
"De igenis az vagyok! Tudod milyen ki.baszott sz.ar ez az egész? Tudod? Azthittem, hogy Chaz szeret, de nem. NEM! ÉRTED? NEM." - mondoam és csak sírok. Matt megölel. A pólója tocsog, de nem érdekelt. Olyan jó megölelni.
"Tudod Matt..." - mondom miután elengedem. "Tényleg jó, hogy nem engedtél el a vak világba..."
"Hát örülök, hogy így gondolod." - mosolyog. Közel hajol. Nagyon közel...
"Igaza volt." - kinyílík az ajtó, ekkor tudatosodik bennünk Mattel, hogy mit akartunk csinálni. Nem csókolt meg csak majdnem. Ez Chaz. Bevágja az ajtót és elrohan.
"Te jó ég! Nem vagyok normális!" - mondom és felugrok Matt mellől.
"Ne haragudj!" - mondja Matt.
"Nem haragszom" - mondom.
"Figyelj én..."
"Tudom ez véletlen volt, hidd el én is így vagyok vele. Nem kell magyarázkodnod. Csak Chaz. Istenem!" - mondom.
"Köszönöm" - mosolyog Matt. Mind a kettőnknek lelkiismeretfurdalása van. Kinyitom ajtót és Charlie után szaladok. Dühösen megy és rúg a levegőbe.
"Charlie várj!" - kiabálom. Utól érem. Nem néz rám.
"Figyelj ez nem ugy van ahogy gondolod..." - mondom.
"Akkor még is, hogy? Tudod mit? Nem érdekel! Smároltál Matt-tel és ez a lényeg!"
"De nem..."
"Nem? Kislány ne nézz h.ülyének kérlek! Láttam amit láttam és ha most nem haragszol madame akkor én lelépek! Te sem vagy több Camillánál! És én még megbíztam benned!" - mondja dühösen és ellök. Felszalad a lépcsőn. Utánna megyek, de ő gyorsabb nálam. Egyenesen a próbaterembe. Bezárja az ajtót.
"Chaz! Engedj be!" - kiabálom. De választ nem kapok. Felcsendül a gitárjának a hangja. Gyönyörű.
"Charlie! Szeretlek!!!" - kiabálom. De nem felel. Elered a könnyem. Lehuppanok a földre. Felhúzom a lábam és csak sírok. Hogy lehettem ilyen h.ülye??? Nem vagyok normális! Pedig meg sem csókoltam, de még is! Szeretem ezt a pasit és szükségem van rá! Megakarom ölelni! Ennyire még sohasem hiányzott... Hogy fajulhatott idáig ez a dolog, hogy látni sem bír? Ki volt az aki ezt művelte?Ki kavart be nekünk? És mi lesz a Busteddel? Ezek után Chaz és Matt soha többé nem állnak szóba egymással. Minden elromlott. Semmi sem lesz újra a régi. H.ülye vagyok. Teljesen h.ülye...

 

 

Kilencedik fejezet

Megsemmisültem. Itt ülök egy kihalt folyosón és egy gitárnak a hangját hallgatom. Ez a dallam a fülemen keresztűl bejut a fejembe és megbolydítja az elmémet. Nem tudok tőle szabadulni. Gyönyörű és fájdalmas. Fájdalmas és szerelemmel teli. Lelkiismeret furdalásom van. Nem csókoltam meg Mattet csak elragadott egy olyan érzés amit nem tudok megmagyarázni. Hihetetlen. Nem tudom, hogy miért csináltam. Felállok és még mindig sírok. A könnyeimtől alig látok. Kiráz a hideg. Undorodom magamtól. Egy senki vagyok. Egy utolsó kis... "Nem" - hangzik a válasz a másik énemtől. "De" - felelem. Összevagyok zavarodva. Azt sem tudom, hogy mit akarok. Egy újabb hang tolakodik a fejembe. Chazé. Énekel. Erős és egy kissé érces hangja van. Gyönyörű... Szeretem... Szükségem van rá... Megpróbálom mégegyszer...
"Chaz! Engedj be kérlek!"- kiabálom, de válasz nem jön. Rángatom a kilincset és dörömbölök ajtón, de minden hiába. A gitár és Chaz hangja összefonódik és ezt a kapcsolatot semmi és senki sem tudja tönkretenni. Igaza volt annak aki az gondolta, hogy Charlieval nem leszünk sokáig együtt. Igaza. Hogy mi? "Igaza volt" Ezt akkor mondta, Chaz mikor észre vett minket Mattel. Kinek volt igaza és miben? Miről van szó? Neh valaki bekavart... De ki? Valamilyen rajongó? Camilla? Nem. Az kizárt. Valaki más volt. Csak azt nem tudom, hogy ki...
"Szóval itt vagy" Felemelem a lábamról a fejemet. Matt az.
"Aham." - felelem. Leül mellém.
"Chaz?" - kérdezi.
"Semmi. Észre sem akar venni. Világosan megmondta, hogy kopjak le" - sírom. Matt megfogja a kezem.
"Figyelj ezt most inkább ne, ok?" - mondom és elhúzom a kezem.
"Ne haragudj! Ez csak amolyan baráti volt."
"Tudom, de most..."
"Igen értem. Figyelj én tényleg nem akarok tőled semmit, és ezt szerintem Charlie is tudja. Ami meg majdnem megtörtént az csak amolyan... hogy is fogalmazzak... szóval..."
"Sehogy. Ezt már megbeszéltük. Örülök, hogy legalább veled nem vesztem össze, de most nagyon kérlek menj el! Hagyj magamra!" - mondom kisírt szemekkel.
"Rendben." - feleli szomorúan és elmegy. Visszahajtom a fejem és ismét elkezdek sírni. Hogy lehettem ekkora b.arom? Egyszerre két embert is bántottam! Ez nem én vagyok. De várjunk csak. Chaznek tulajdonképpen mi baja is van? Ezt nem értem. hiszen ő nem akart velem szóba állni! És miért jött ki? Talán utánnam jött? Mi ez az egész? Valaki válaszoljon! Ez így nem mehet tovább. Szeretem Chazt és boldog akarok vele lenni. Ezt annyira nehéz megérteni??? Hagyjon engem mindenki békén. Békén! Értitek? Békén! Felállok. És belerúgok az ajtóba. Fáj a lábam. Ordítok. Chaz csak játszik és énekel.
"Chaz miért nem akarsz meghallgatni? Miért? Szeretlek! Érted? SZERETLEK!!!" - üvöltöm. Válasz nincs. Összeroskadok és csak sírok. Chaz énekel, lágyan, de nem nagyon értem a szöveget. Felállok és a fülemet a kulcslyukra tapasztom. Néhány mondatot elcsípek és csak hallgatom. Egy könnycsepp utat tör magának és leesik a földre...

A hotelben vagyok. Abban a szobában ami eredetileg az enyém lett volna. Azaz most már az enyém. A bőröndöm az ágy mellett minden cuccommal. Jamie ül mellettem.
"Felébredtél?" - kérdezi. Bólogatok.
"Hogy kerültem ide?"
"Az hosszú történet."
"Egyeltalán hány óra telt el?" - kérdezem.
"Óra? Inkább nap! Két nap."
"Mi? De, hogy?" - kérdezem és felülök, de Jamie visszanyom az ágyba.
"Előről meséljem?"
"Aham."
"A koncert napján, Fánival és Matt-el a buli után egyből a próbaterem felé vettük az irányt és akkor megláttunk a földön feküdni. Azonnal hívtunk egy orvost, aki megállapította, hogy csak egy enyhe rohamot kaptál. Semmi komoly. Szóval két napig aludtál. Fogalmunk sem volt Fánival, hogy mi van, de Matt elmesélte. Remélem ezért nem haragszol rá."
"Nem. És Chaz?" - kérdezem. Jamie lehajtja a fejét.
"A szobájában van. Mikor hazajöttünk bevitt magával egy csomó kaját és két napja ki sem dugta az orrát. Magára zárta az ajtót. Csak vécézni jár ki, de hiába kérdezünk tőle bármit is, nem válaszol. A szobából csak a gitárjának a hangja hallatszik. Matt totál maga alatt van. Azt sem tudja, hogy mit csináljon. Komcsi, most már kéne valamit csinálni, mert ez így nagyon nem oké."
"Tudom" - felelem elcsukló hanggal. Felülök és megölelem Jamiet. Sírok és sírok. Annyira fáj ez az egész. Bárcsak minden a régi lenne. Istenem, szörnyű! Ezt így nem lehet kibírni! Elengedem Jamiet. A két nappal ezelőtti cuccomban vagyok. A bőröndömből kiveszek egy fekete ujjatlan felsőt és egy fekete gatyát. Megfogom a fekete szemceruzámat és kimegyek.
A konyhában Matt ül az asztalnál és csak néz magában. Mikor meglát felpattan.
"An! minden rendeben nincsen semmi bajod?" - kérdezi.
"Igen. Minden renden." - felelem és megölelem.
"Sajnálom ezt az egészet" - mondja és lesüti a szemét.
"Én is, de már utólag nem tudok mit tenni."
"De..."
"Tényleg minden rendben" - hazudom. Matt jobb kedvre derűl.
"Akkor én most elugrok a szomszéd boltba és hozok valami kaját" - szól mosolyogva. Olyan jó így látni. Bemegyek a fürdőbe. Lezuhanyzom és felveszem a ruhámat. A szememet kihúzom feketére. Erősebbre, mint ahogy szoktam. A hajamat kifésülöm. Kimegyek a konyhába. Chaz az asztalnál ül. Lesütöm a szememet és indulok a szobámba.
"Várj!" - szól. Alig akarok hinni a fülemnek. Ebben a pillanatban egy halovány reménysugár képe jelenik meg előttem...

 

 

Tizedik fejezet

"Igen?" - kérdezem. Egyhelyben állok. Mozdulni sem akarok.
"Csak tudni akartam, hogy jobban vagy-e már?" - kérdezi, de nem néz a szemembe. A hangja teljesen közömbös. Nem is hasonlít a régi bógó és mély hangjához. Kellemetlen érzés fog el.
"Aha. Jobban" - válaszolom idegesen. Indulok a szobámba.
"Állj meg!" - szól megint - "Szeretnék veled beszélni"
"He. Igen?" - kérdezem gúnyosan. - "Eddig látni sem bírtál."
"Ez most is így van, de tudnom kell valamit" - szól hűvösen. Mostmár rám néz. Elfordítom a fejemet.
"És az kit érdekel?" - kérdezem idegesen és bemegyek a szobámba. Bevágom az ajtót. Kezembe veszem a discmanem, lehuppanok az ágyamra és jó hangosan elkezdem hallgatni Evanescencetől az Everybody's Foolt. Ezt a számot csak akkor hallgatom, ha nagyon fáj valami. Ez valamennyire megnyugtat. Általában. De most nem így van. Dühös vagyok. Nagyon dühös. Hogy lehet valaki ilyen önző, szívtelen... Áhh. Nem is tudom, hogy mi. Nem bírja a képem, de azért tudni akar ám tőlem valamit. Hül.ye szemét! De még is szeretem. Utálom ezt az érzést. Miért nem lehet olyan minden, mint régen? Ha? Elegem van! Ütni tudnék. Valakit. Valakit aki a világomat romba döntötte. Még hangosabbra veszem a discmanem. Charlie benyit az ajtón. Mond valamit, de nem értem a hangos discman miatt. Nem is érdekel. Azaz dehogy is nem. Persze, hogy érdekel. De mégis úgy csinálok, mintha tudomást sem vennék róla. Hasra fordulok és tovább hallgatom. Leállítja.
"Ezt most miért kellett?" - kiabálom és felülök egyenesen szembe vele. Olyan dühös vagyok. Charlie lehajtja a fejét.
"Kérdezni akarok valamit" - mondja és nem néz rám.
"Tessék akkor kérdezz! Ne kímélj! Te úgy is olyan okos vagy!" - mondom idegesen. Remegek a dühtől. Nem sok hiányzik ahhoz, hogy egy nagyot lekeverjek neki vagy... éppen megcsókoljam. Legszívesebben mind a kettőt megtenném... Ezek a hü,lye érzések. Bonyolultak és miattuk nem lehet józanul gondolkodni.
"Mióta vagytok együtt Matt-tel?" - kérdezi. Ezt nem hiszem el!
"Hogy mi?" - hápogom.
"Mióta vagytok együtt?" - teszi fel ismét a kérdést.
"Nem vagyunk együtt! Ezt meg kitől hallottad?" - kiabálom és felpattanok az ágyból. Nem tudom honnan szedte ezt az egészet.
"Az mindegy."
"Hát pont, hogy nem mindegy! Ki mondta neked? Tudom. A koncert előtt mondta valaki."
"Senki."
"De mondd meg, hogy ki volt az!" - nagyon mérges vagyok. Megfeszül az öklöm és a szívem hevesebben ver. Ölni tudnék. ÖLNI!
"Alice Delson." - feleli.
"Az a hül.ye p.icsa?" - kérdezem idegesen.
"Igen ő. Szóval akkor mióta vagy Matt-tel?"
"Te h.ülye vagy! Hányszor mondjam még el neked! Nem vagyok együtt vele! Nem érted? Találkoztál Aliceszel?"
"Nem. Felhívott." - feleli.
"Ezt nem hiszem el. Még mindig nem tudta kiheverni azt, hogy egyszer leöntöttem kávéval a pasija előtt?" - kérdezem. "Nincs köztünk semmi Matt-tel! Nem is volt és nem is lesz! Matt az egyik legjobb barátom!"
"Akkor mi volt az a csók?" - kérdezi. Végre rám néz. Azok a szép szemei.
"De nem csókoltam meg. Csak majdnem. És az csak egy véletlen volt. Nem tudom, hogy mi volt."
"Akkor nem szereted?"
"Nem. Annyira nehéz ezt megérteni?" - kérdezem. Elerednek a könnyeim. Ideges vagyok. Kimegyek a szobámból. Ki a folyosóra, le a lépcsőn. Chaz utánnam. Kint ér útol a hotel előtt.
"Állj meg! Hová mész?" - kérdezi.
"A tengerhez! Gondolkodni! Ha nem bánod!" - kiabálom és mélyen a szemébe nézek. Dühös vagyok, nagyon dühös.
"Akkor tényleg nem szereted Matt-et?" - kérdezi.
"Igen. De hányszor mondjam még ezt el? Miért nem lehet megérteni? Esküszöm megölöm Alicet ha hazaértünk Angliába!"
"Azt inkább ne!"
"Miért ne? Talán már rád mászott és jó neked ő is vagy mi? Ja és, hogy tudd. Nem vagyok olyan, mint Camilla! Sohasem csaltalak meg és nem is foglak! Oké?" - kiabálom és elszaladok. Folynak a könnyeim. Egyenesen a tengerparthoz. Charlie utánnam fut. Elkap.
"Engedj el!" - mondom dühösen.
"Nem" - feleli.
"Mi van még most sem bírsz látni? Azt mondtad, hogy hagylak békén, csak az úgy nem fog sikerülni, hogy állandóan utánnam koslatsz!"
"Bocsáss meg!"
"Miért?"
"Nagyon undok voltam veled. Ok nélkül. Csak tudod annyira felkavart ez az egész. És amikor megláttalak Matt-tel szóval akkor mégjobban kiborultam. Nem akartam elhinni. Fájt. Nagyon fájt."
"Nekem is fájt ahogyan bántál velem!" - felelem, de már nem kiabálok. Halkan mondom, alig hallhatóan. Lehajtom a fejemet. Potyognak a könnyeim. Összevagyok törve.
"Ne haragudj! Tényleg nem akartam."
"Akkor most már elhiszed végre?" - kérdezem sírva.
"Persze, hogy elhiszem. Szeretlek! Tudod, hogy mennyire?" - kérdezi. Mosolygok. Egy nagy kő esik le a szívemről. Megölelem. Felemeli a fejemet és megcsókol. Hiányzott. Ez az érzés... Istenem mintha évek teltek volna el. Nem akarom elengedni mostmár. Szeretem. Nagyon szeretem! Nem fogom bántani soha, de soha többet!!!

VÉGE

 
Info
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Pic of the week
Aree :P
 
Peaches
<bgsound src="http://www.geocities.com/bustedboyheaven/Peaches.wma" loop=true>
 
Enter the site
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 

Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!